Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
FOLYÓIRATOKBÓL - Antik Tanulmányok, 1970. (T. Pajorin Klára) - The Bulletin of the Cleveland Medical Library, 1970. (Váradi Lilla) - Clio Medica, 1970. (R. Harkó Viola)
szombati egyetem orvosi kara alapításának 200 éves évfordulójáról és az ezzel kapcsolatos ünnepségekről. Volume 5, No. 3, September 1970 197—201. oldalon közlik Charles Donald O'Malley neves orvostörténész nekrológját. Hirtelen halt meg 63 éves korában. Kutatási területe főleg a reneszánszkori anatómiatörténet és A. Vesalius életműve volt. Boerhaave felfogásáról a test alapszerkezetével kapcsolatban ír a következő cikk szerzője. Boerhaave kutatásai során eljutott addig a pontig, ameddig mint a mechanikus szemlélet híve mehetett. Tévedései alapja feltételezéseiből fakad. Amit a rostokról, mint alapstruktúrákról ír, az alkalmazható körülbelül a kötőszövetre, de a test alapösszetevői kizárólagos tulajdonságait nem tudta felfedni. Dicséretre méltó törekvése viszont, hogy mert olyan dolgok megfejtésére vállalkozni, melyek mind ő, mind tanítványai érdeklődését, mint megoldatlan problémák, felkeltették. (G. A. Lindeboom : Boerhaave' s Concept of the Basic Structure of the Body. 203—208 p.) Az embernek joga van az egészségre: szép jelszava volt a francia forradalomnak. Megvalósításával két bizottság is foglalkozott; ezek egyikében tevékenykedett a közegészségügy javítása érdekében Dr. Guillotin is. Világosan látták, hogy a bajok fő gyökere a szegénységben van. Azt is hangsúlyozták, hogy a szociális medicina szorosan az orvosi kötelességekhez tartozik. Modern szemléletre vall de la Rochefoucauld herceg kétszáz évvel ezelőtt hangoztatott nézete : „A közjó azt kívánja..., hogy a betegek azonnali, gyors és biztos segítséget kapjanak ingyen." (Dora B. Weiner : Le Droit de l'homme a la Santé-Une Belle Idée Devant l'Assemblée Constituante : 1790—1791. 209—223. p.) Egy klasszikus tankönyv — G. J. Beer: Lehre von den Augenkrankheiten elemzését végzi el a következő cikk szerzője az akkori orvostudomány színvonalával összevetve. Beer orvosi működése során azt az elvet követte és könyvében is hangsúlyozza, hogy akkor lesz sikeres az orvosi kezelés, ha a betegség lefolyását állandóan és pontosan figyelemmel kísérik; nem spekuláló, hanem jól megfigyelő orvosokra van szükség. Szemészeti tankönyve jelenti az elindulást a XIX. századi német szemészet ugrásszerű fejlődése felé, (Huldrych M. Koelbing : Georg Joseph Beefs „Lehre von den Augenkrankheiten" Wien 1813— 1817 im Zusammenhang mit der Medizin seinerzeit. 225—248. p.) A neuron-elmélet történetével foglalkozik a következő cikk szerzője. A kifejezést először Waldeyer használta az elmélet összegezésében (Med. Wochenschrift, 1891). Ramón y Cajal és Sherrington dolgozták ki részleteiben ezt a nagy témát, (William G. Gibson : The History of the Neurone Theory. 249—153 p.) Volume 5, No. 4, December 1970 „A tudós több mint megfigyelő: megfigyeléseit meg is kell magyaráznia." A tanulmány szerzője különös figyelmet szentel annak a körülménynek, hogy a tudósok milyen módon magyarázzák meg észleleteiket és mi a folyamata ennek a jelenségnek. A biológiával foglalkozó tudósnak a megfigyelési köre kiterjed a funkció vizsgálatára is. Elemzi kiemelkedő tudósok biológiai megfigyeléseit, ezek módszertanát és megállapítja, hogy a magyarázat, ill. megmagyarázás problémái, mint tudományos methodológia részei, nagyon szerteágazóak, ő ezen az ösvényen csak a kezdő lépéseket tette meg. (Lester S. King : Some Problems in Biological Explanation. 287—295. p.) Az élő rost (fibra) fogalma a iatrofizikus iskola orvosainál a szám következő tanulmányának témája. Ismerteti Hoffmann, Boerhaave, Gaub, Schreiber, Haller, Buffon, Bonnet és mások idevágó nézeteit, akik előkészítették a sejtelmélet alapjait. ( M. D. Grmek : La Notion de Fibre Vivante chez les Médecins de l'École Iatrophysique. 297—318. p.)
