Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bakardjiew, Wassil: Dr. Peter Beron (1791—1871)

A Szláv bölcselet és annak kibővítése, „A panepisztémia = mindentudomány, mindenismeret", Beron természetbölcseleti rendszere a természet és a tudat tana. Ebben a rendszerben materialista elemek is találhatók.

9 Emellett rendkívül érdekes Beron néhány elmélkedése, amelyeknek bizonyos jelentőségük van a mai tudomány számára.

10 „Physique céleste" (Égi fizika) c. 3 kötetes, 1866—67-ben Párizsban kiadott könyvéről

11 a következőket állapíthatjuk meg : Beronnak azt az elméletét, amely szerint valamennyi galaktika (tejútrendszer) egyetlen elsődleges testből, az ún. „archegetbői" keletkezett mint prioritásos elméletet kell tekintenünk, hasonlóan Lamaitre, Gamov és más tudósokéihoz. Beronnak azok a meggondolásai, hogy az elsődleges központi testnek, az „archegetnek" felső, gyűrűhöz hasonló kitörései eloszlásukkal még korunkban is képeznek csillagokat, ismét azt bizonyítják, hogy Beron kozmogóniája megfelel V. A. Ambartzumjan szovjet csillagász és akadémikus jelenkori elméletének. Még érdekesebbek Peter Beron atomista nézetei. A súly Beron szerint tulajdonsága az állagnak, amit ő „barogénnek" nevez. Ez a „barogén" atomokból áll, amelyeket Beron ß-val jelez. Ha összehasonlítjuk ezzel a modern fizikában D. D. Ivanenko szovjet tudós elméletének eredményeit, bizonyos analógiát találunk egyrészt a gravitonok (a gravitációs mező kvantumai) és a Beron-íí\z barogén atomjai, másrészt az elemi részecskék és az atom felépítésének (szerkezetének) modern tana között. Fontos megemlítenünk Beron elmélkedéseit a fényről és a hőről. Szerinte ezek atomokból állnak. Peter Beron egyesíti a fény keletkezéséről abban az időben ismert kétféle elméletet, és a következőket írja: ,,Ha két rendszer feltételezéseit elimináljuk és kölcsönösen kiegészítjük, megkapjuk valamennyi fénytani tény megfelelőjét (analógiáját, megegyezését), amelyeket összefűz egymással ok és okozatként a fizikai törvény." Ennek alapján megállapíthatjuk, hogy Beron bizonyos értelemben előfutára a Planck-féle (1900) és az Einstein-féle fény-kvantumelméletnek (1905). A „neuroplegiákról" szóló tanításával — ezek összefüggésben vannak az agygyal — Beron előfutára Pavlov tanának, illetve annak a tanrendszernek, amely bizonyítja, hogy az RNS és a perifériás NS között kapcsolat van (cortico-visceralis rendszer). Beron híve volt az emberi test egységét valló tannak is. Beronnak bebizonyíthatóan mindig voltak bizonyos kapcsolatai még Brassóban, Heidelbergben, Münchenben, Prágában, Párizsban is más tudósokkal. Ezért is nagyon pozitív jelentősége a bolgár kultúra és tudományosság kapcsolatai szempontjából.

12 a Conev, B. : Dr. Peter Hadzsi Berovics-Beron. — Dr. P. Beron. Szófia, 1926. 13—08.; Bacsvarov, M. : Dr. Peter Beron világnézete. Várna, 1961.; Krisztanov, C. : Peter Beron természettudományos és filozófiai szemlélete. — Peter Beron. Szófia, 1962. 83—110. 10 Bakardjiew, W. N. : Dr. Peter Beron asztronómiai vonatkozásai. — Rabotnicseszko Delo. XXXV. Nr. 100. 2. 11 Kalicin, N. : Peter Beron elmélkedései Physique Celeste c. művében. — Peter Beron. Szófia, 1962. 110—130. 12 Bakardjiew, W. N. : Aus der Geschichte der Medizin des alten Thraziens. — Heilkunst, Juni 1962, 230—235.