Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Bakardjiew, Wassil: Dr. Peter Beron (1791—1871)
Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Peter Beron nagy, önzetlen hazafi volt, előharcosa hazája művelődésének és szabadságának. 1 ;i Elmélete arról a nagy és fontos szerepről, amit a jövőben fognak a trák-szláv népek játszani 14 , történelmi igazolást nyert már Bulgária felszabadítása (1878) és különösen a szocialista forradalom (1944. szept. 9.) után. Peter Beron nagylelkű mecénás is volt. Számos iskolát is alapított és támogatott, és elősegítette a leánynevelés ügyét is. Saját pénzén taníttatott ösztöndíjasként sok fiatal és tehetséges bolgár ifjút a pedagógia, az orvostudomány ( dr. Hadzsisztojanov-Beron V., dr. Pavlov, dr. Seleminszki I.) és a festészet (Nikoláj Pavlovics, a híres művész) terén. A művelődésért folytatott harcban őt kell tekintenünk a Bolgár Tudományos Akadémia megalapítójának, mert az ő eszméje volt, hogy alapítsanak Bulgáriában egy tudományos központot. Mint szabadságharcosnak, az volt a célja, hogy más bolgár orvosokkal együtt — unokaöccsével, dr. Vasszil Hadzsisztojanov-Ber ónnal és dr. Nikola Szavov-Piccolóval harcoljon 1856-ban a párizsi békekonferencián a szabad Bulgáriáért. „Bolgár programját" akkoriban Párizsban a sajtó terjesztette. Erről a diplomáciai levéltárakban találhatók dokumentumok. Peter Beron neve nem merült feledésbe. Számos általános és szakenciklopédia foglalkozik életművével. Az utóbbi időben is nem egy mű jelent meg — Bulgárián kívül Németországban 15 és Romániában 16 is —, amely adalékokat tartalmaz a Beron-kutatáshoz. A nagy bolgár orvos és hazafi büszkesége marad hazájának. Zusammenfassung Dr. Peter Berowitsch Beron wurde 1791 in Bulgarien in der Stadt Kotel geboren. Von 1817 bis 1821 ist er in Bukarest in der Schule „Academia Domniasca" und betätigt sich gleichzeitig auch als Privatlehrer. Nach dem Aufstande 1821 gegen die Türken siedelte er nach Austro-Ungarn über, und zwar nach Brassó (Kronstadt, heute Brasov in Rumänien). Dort studierte er als Schüler und Privatlehrer die ungarischen, deutschen und rumänischen pädagogischen Ausbildungsmethoden. In Kronstadt gab er sein erstes Buch „Bukwar sas raslitschni poutschenia" im Jahre 1824 heraus. Diese erste Fibel in bulgarischer Volkssprache war eine Enzyklopädie, die vor der Befreiung Bulgariens sechs Auflagen erlebte und wesentlich zur Reformierung und Modernisierung des Schulunterrichtes im Lande beitrug. 13 Csasov, Sl. : Peter Beron — Világnézet és pedagógiai eszmék. (Szófia) 1950. (Kézirat.) ; Vaglenov, M. : Dr. Peter Beron filozófiai nézetei és szemlélete. — Bulgarszki Ezik. IX. 1959. 2. 141—153. 14 Randa, A. : Der Balkan — der Schlüsselraum der Weltgeschichte. Wien, 1949.; Bakardjiew, W. N. : Die Rolle und die Bedeutung der Stadt und der Universität Leipzig für die Entwicklung der Medizin und der Naturwissenschaften in Bulgarien, — Zeitschrift der Karl-Marx-Universität Leipzig, 1957, 2,, 1958. 3. 385— 386. 15 Schischkoff, G. : Zur Psychologie der bulgarischen Wiedergeburt im 19. Jahrhundert. — Völker und Kulturen Südosteuropas. München, 1958. 19.; Schischkoff, G. : Philosophisches Wörterbuch. Stuttgart, 1957. 678. 16 Bakardjiew, Canculescu, Barbu, Manoliu stb. 1957-ben (Craiova) megjelent kötete.
