Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Sándorfi József (1767—1824)
még azon esztendő tart mintegy újságul szolgáljon, mivel árkusonként kapja, s egyszerre nem sok lévén az olvasni való, ki ki unalom nélkül által nézheti, az esztendő pedig ki telvén, egy olly hasznos könyv lehessen belőlle, mellybe mintegy archívumba az Orvosi és Gazdasági új hasznos találmányokat összeszedegetve együtt lehessen találni." Nehéz megérteni, hogy az első három füzet valamelyikébe miért nem került bele a beígért tanulmány a himlőről és a védőoltások gyakorlati alkalmazásáról. Bizonyára elhelyezte volna a későbbi számok egyikében, ha a kiadást nem lett volna kénytelen beszüntetni. Sándorfi orvosi-gazdasági folyóirata egészen a legutóbbi időkig csupán utalásokból, említésekből volt ismert, míg végül is Busa Margit, az Országos Széchényi Könyvtár munkatársa fel nem fedezte 1957-ben a Debreceni Református Kollégium könyvtárában. 20 Ez a példány csupán az első két számot foglalta magában. Azóta az Országos Széchényi Könyvtárban került elő egy, a harmadik füzetet is tartalmazó kötet. 21 Véleményünk szerint még mindig fennáll annak a lehetősége, hogy további ismeretlen lappangó számok kerülnek elő az első magyar orvosi folyóiratból, amely esetleg Sándorfi tanulmányát a himlőről vagy más értékes írásokat tartalmaz. Az Orvosi és Gazdasági Tudósítások ha nem is volt kifejezetten tudományos jellegű orvosi szaklap, mégis az első jelentős kísérletnek tekinthető abban az irányban, hogy magyar nyelvű lap álljon a hazai orvostársadalom és az érdeklődők rendelkezésére, A szerkesztőben megvolt a sokoldalú képesség arra, hogy idővel kedvezőbb körülmények között lapját tudományos és egyben gyakorlati jellegű színvonalas orvosi orgánummá változtassa. Feltételezhető, hogy anyagi okok és a kellő érdeklődés hiánya miatt volt kénytelen abbahagyni folyóiratának kiadását, amelyet egyébként eredetileg hetilapnak tervezett. 22 A Bécsből Magyarországra költöző Sándorfinak a további pályafutása sem nélkülözte a jelentős kezdeményezéseket, de arról nincs tudomásunk, hogy ismét foglalkozott volna orvosi folyóirat kiadásával. Valószínűleg kudarcában kereshető az ok, hogy érdeklődésének fő iránya más terület felé fordult. 1804-ben kinevezték Bihar vármegyének, szűkebb hazájának főorvosává, majd az 1805. esztendőben táblabírájává. 25 Élete e korszakának jelentős epizódja, hogy akkor írta gróf Rhédey kérésére A bakter című költeményt, amelyért igen magas, mintegy 10 000 forint jutalmat kapott. Sokáig ezt az összeget tartották a legmagasabb honoráriumnak, amely költőnek valaha is egyetlen verséért jutott. 24 20 Busa Margit : Az Orvosi és Gazdasági Tudósításokról. Magyar Könyvszemle, 1957. 4. sz., 379—381. 1. 21 Batári Gyula : Sándorfi József és az első magyar orvosi folyóirat. Orvosi Hetilap, 1969. 42. sz., 2468—2470. 1. 22 Magyarország Vármegyéi és Városai. Bihar és Nagyvárad. 390—391. 1. 23 Szinnyei : i. m. 147. 1. 24 Magyary-Kossa Gyula : Magyar Orvosi Emlékek, IV. köt. 163—164. 1.
