Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Sándorfi József (1767—1824)

Az irodalmi élettel más kapcsolatai is voltak Sándorfinak. Nem kisebb személyt nevezhetett barátjának, mint Csokonai Vitéz Mihályt. Kapcsolatuk oka az volt, hogy Sándorfi 1804. április 16—22. között nagy odaadással kezelte és ápolta a magára hagyatott költőt, aki ezért hálája jeléül egy szép verset is írt hozzá.

25 Több levelet is küldött Csokonai Sándorfinak, ezekből fenn is maradt néhány. Az egyikben egészségi állapotára hivatkozva írja a költő : „Mihelyt az Isten az én születésemet a maga jótetszésével valóságossá tette : Mindjárt szívemre nyomta azt a stempelt, melyhez csak seculumként szokott nyúlni, s ezt a karakteri rálőtt mondást ejtette rá ; Te szabad légy ! Nem kell nékem poétikai szabadság, nincs is szükségem rá, egy persiai sophi, industani nábob, egy európai republica vagy akármi ország és fejedelem igazgatása alatt tudnék szabad lenni. Nem kívánok egyebet hanem, hogy testemet ne bántsa, ne akadályoztassanak annak szükségeinek megelégítésében" ... Végül pedig köteteinek megküldését ígéri meg orvosának, e figyelmességgel kívánva viszonozni annak lelkiismeretes fáradozásait. „Jövő héten négy rendbéli munkámat lesz módom és szerencsém az úrnak hetvenkedni."

26 1804. május 20-án Sándorfi írt szerény, kedves hangú levelet Csokonainak, amelyben verseket köszönt meg, és utalt a költő egészségi állapotára is: „Nagyérdemű Drága Úr ! Hozzám intézett kedves levelét vettem tisztelettel, 's örömmel olvastam azokból a gyönyörű versekből is az Úrnak mind mélyen járó gondolatját mind rólam érdemfelett való képeléseit. Vajha a meggyengült ; sőt szinte születésétől fogva gyenge Machinájának is oly nagy volna ereje mint milyen nagy erőt mutatnak ezek a szent, és magossan repdeső gondolatok az Úr lelkében. Tulajdon maga az egészségnek Istene Hygiéa léptesse fellyebb az Urat, az egészség, és betegeskedés közt lévő közép fokról mellyen mint írja most áll, a leg felsőbb." (olvashatatlan kézirat)" tsak hogy midőn feje tetejével verénd is a tsillagzatokat Horatius mellett ne felejtkezzen el akkor is az Urat igazán szerető hív Eskulapiusáról és barátjáról Sándorffiról"

21 Csokonai 1804. április 15-én Rhédey Lajosné temetésén felolvasta a Halotti verseket (A lélek halhatatlansága). Ekkor fázott meg, és betegsége rosszabbra fordult. Ekkor ápolta gondosan Sándorfi, majd saját kocsiján juttatta haza Debrecenbe,

28 ahol kezelését Szentgyörgyi József, jeles debreceni orvos folytatta. Sajnos, Csokonai és Sándorfi barátságának kiteljesedését megakadályozta a költő 1805. január 28-án Debrecenben bekövetkezett halála. 25 Kovács Gyula: Csokonai kora. Csokonai-album, Debrecen, 1861. 26 Delejtű. 1859. 12. sz., 94. 1. 27 MTA Könyvtára Kézirattára. Csokonai levelezése. 4/K 44. 28 Pintér: i. m. 312. 1.