Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Sándorfi József (1767—1824)

SÁNDORFI JÓZSEF (17 6 7 BATÁRI GYULA — 1 8 2 4) A magyar orvostörténet sok olyan kiváló orvos nevét jegyezte fel, aki a hivatásán kívül még más területen is jelentős tevékenységet fejtett ki, de kevés orvosról tudunk, aki annyi mindennel foglalkozott volna eredményesen, mint Sándorfi József. Orvostudomány, költészet, táblabíráskodás, írói tevékenység, műfordítás, nyelvművelés, zene, szerkesztői munka, tudomány-népszerűsítés, könyvgyűjtés és színház teljes összhangban fért meg érdeklődési körében. Úttörő jellegű kezdeményezése az volt, hogy gyógyászati tevékenysége mellett ő alapította meg Magyarországon az első orvosi jellegű folyóiratot. Az élet egyéb területein végzett sokoldalú munkássága ugyancsak indokolttá teszi a megemlékezést róla. A Bihar megyei Hegyköz-Újlakon született 1767-ben, szegény nemesi família sarja volt. Családjának II. Ferdinánd magyar király 1634 augusztusában adományozott nemességet, ennek kihirdetése Gönczön történt 1635-ben.

1 Sándorfi József apja szegény vidéki református lelkész volt, fiát Nagyváradon, majd az orvostudományok elsajátítása végett — szűkös anyagi körülményei ellenére is — Bécsben taníttatta. Tanulmányait buzgón végezte Sándorfi, ami nem jelentette azt, hogy szigorú értelemben vett szakmáján kívül más nem érdekelte. Többek között kapcsolatba került a császárvárosban élő magyar írókkal. IsmeSándorfi József arcképe retséget kötött Pánczél Dániel író-újság1 Csorna József : Abaúj-Torna vármegye Nemes Családjai. Kassa, 1897., 663. 1. 2 K. Nagy Sándor : Sándorfi József, 1765—1824. Vasárnapi Újság, 1884. 2. sz.