Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 64-65. (Budapest, 1972)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Sándorfi József (1767—1824)
íróval, aki ekkor Az Ujj Bétsi Magyar Múzsa című folyóiratot adta ki, 2 Nemsokára a lap rendes munkatársa lett. Irodalmi tevékenységében a bécsi testőrírókat választotta példaképül. Versei elsősorban Pánczél lapjában kerültek közlésre. Itt jelent meg figyelemre méltó hazafias verse, az Új esztendei ajándék 3 , amely a magyar nyelv használatára, a magyar nemzeti öltözék hordására ösztökélt, mégha ez néha kissé döcögős rímekben sikerült is. Az aláírás a költemény alatt „Sándorfi József Orvosi Tudományi Tanuló Bétsben". A vers keletkezési körülményeinek leírását érdemes idézni: „Mely egy nemzetét, Nemzeti öltözetét, Nyelvét és Hazáját igazán szerető Hazafihoz, 1793-ban Január iusnak 6 dik napján küldetett Bétsből és a mellynek írására a S z' István ditsőségess Innepe napján tartatott ceremóniáknak látása adott volt alkalmatosságot. 1 ' 1793-ban jelent meg legterjedelmesebb verses alkotása, a Poétái Botanika. 4 Ódon zamatú, kissé hosszúra szabott teljes címe sokat mond a könyv tartalmáról és keletkezésének körülményeiről : Poétái Botanika, „Nevezetesen a' poéták elmés költeményeikbe bé tsuszott plánták' neveik, mellyeket két nemes, Linné szerént különböző házakban lakni szokott pálma fáknak, e folyó eztendőbenn, September 14-dik napjánn lett szerentsés egybekeléssekenn vett örömébenn szedett ezen versekbe Sándorfi József." Tehát megtudjuk ebből a valóban kifejező címből, hogy ez a botanika nem valamely szigorú értelemben vett tudományos mű vagy disszertáció, hanem egy „a Bétsi Királyi kertben" kibontakozott érdekes természeti jelenség, a kétszikű, a külön hím és termő egyedekkel rendelkező pálmák násza, azaz beporzása feletti csodálata késztette a szerzőt egy költői ihletésű botanika megírására. A Poétái Botanika nagyobbrészt a költői művekben előforduló növényeket sorolja fel, és azok elnevezéseinek mitológiai eredetét és kapcsolatát taglalja naiv bájú, kissé nehézkesen döcögő rímekben: „A Poéták szerentsétlen Adónisoknakí 5 ^ vére Juttatta a' Füvészeket a' szép Anemónére^ Ugyan akkor, a 'tövistől megszúrt Vénus' lábának Elfolytt vére adta a' szép piross szint a' Ró'sának. Herkules a* Junó tejét ha ki nem pökte volna : Se Linné, se Jacquin ; Fejér Liliomról nem szólna." A verssorokat a szerző itt-ott ellátta számozott lábjegyzetekkel, a forrásművek pontos megjelölésével, a mitológiai utalások magyarázatával, az egyes növények 3 Az Ujj Bétsi Magyar Múzsa. 1793. 1. sz., 3—16.1. 4 Poétái Botanika. Bécs, 1793., 14. 1.
