Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)

SZEMLE — KÖNYVEKRŐL - Alexander Seitz Sämtliche Schriften. Hrsg von Peter Ukena (Vida Tivadar)

A perbe fogott boszorkányok egy része korábban közönséges bába- és javasasszony volt, kinek segítségét gyakran igénybe is vették. Szokásos módon gyógyított: kenés (65 eset), simítás, kézrátétel (34), hájjal való kenegetés (17), ráfúvás, rálehelés (9), továbbá füstölés, különféle fürdők és főként a gyógynövények főzete vagy forrázata segítségével. A hatóságok e gyanúsított személyek holmijait elkoboztatták: gyógyfű, kenőcs, háj, ostya, tömjén, valamint különféle csontok és kövek kerültek elő a rejtekből. (Ezek egy részét a korabeli háztartásokban, sőt a patikákban is megtalálhatjuk.) A gyógyfüvek közül általánosabb népszerűségnek örvendett a fokhagyma, ezerjófű, petrezselyem, „rontófű", bors, búzavirág, „igricetövis", „örvénygyökér", berkenye, bodza stb. Egyéb, ugyancsak népszerű „orvossságok" : vizelet, ürülék, Zsír, tej, dohánylé, tömjén, kékkő, timsó, hangyafészek, moha, hamu stb. (Mintha csak a korabeli patikák jegyzékeit olvasgatnánk!) A felvilágosodott gondolkodás csak nagyon lassan hódított teret, még a korabeli orvosok többsége is hagyományos módon gyógyított, sőt hitt a mágiában is : „Akkoron egy német doktor megfordult a városon, és mivel Matók Ferencnének egy beteges leánykája volt, folyamodott ő is a doktorhoz. A doktor tehát megtekintvén a beteg leánykát, mindjárt azt mondta, hogy a boszorkányok megrontották" (Csongrád m., 1758). Kivételnek számít az alábbi imponálóan haladó vélemény, amely éppen egy boszorkányperben hangzott el: „Heutzutage glauben die Physici magiam naturalem per causas physicas: die Super Naturalem überlassen Sie der Geistlichkeit" (Sopron, 1756). Mária Terézia 1768-ban eltiltotta ezeket a középkori pereket, s ha nem is szűntek meg végleg, egy 19. századi bejegyzés szépen példázza már a változó közgondolkozást: „Boszorkányokróli ostoba tanúvallomások". Babonaellenességből — sajnos — sok oklevelet töröltek, ill. megsemmisítettek. Nekünk nem szabad a boszorkányperek iratait sem elégetnünk, hanem fejlettebb tudományos módszerekkel egyrészt a tudat formálódását, másrészt a gyógyítás fejlődését és lehető fejlesztését kell segítségükkel elérnünk. Katona Imre Alexander Seitz Sämtliche Schriften. Herausgegeben von Peter Ukena, — Erster Band: Medizinische Schriften. Berlin, Walter de Gruyter et Co, 1970, 297 S. A Német Irodalom Kiadványai a XV-től a XVIII. századig elnevezésű sorozatban, amelyet Käthe Kahlenberg és Hans-Gert Roloff jelentet meg, Alexander Seitznek, egy 1470 és 1545 között élt würtembergi orvosnak a traktátusaival ismerkedhetünk meg. A kötetben szereplő orvosi műveit Seitz 1509 és 1522 között jelentette meg. Ezek a következők : 1. Ein nutzlich regiment vuider die bősen frantzosen . .. 1509. Pforzheim. 2, Menschliches lebensart und vrsprung . . , 1516. Basel. 3, . . . von aderlassen .. . 1520. Landshut. 4. ... von dem Saturnischen gschoss der Pestilentz ... 1521. (1522. Augsburg.) Ukena modern kritikai kiadásában megtaláljuk e négy mű címlapjának facsimiléjét, aztán a művek szövegét modern átírásban, de meghagyva az eredeti szöveg