Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tinódi Gábor: Hegedűs Sámuel egészségtani előadásai a Bethlen-kollégiumban
Sámuel szerint „A Politzia azoknak a reguláknak és rendeléseknek summája, amelyek által... a Státus kebelében tsendesség, és a belső bátorság fenntartatik :i . A politzia tanítását a XIX, század elején a polgárosodásnak és a városi élet kifejlődésével járó állami közrendészeti követelményeknek tulajdoníthatjuk. A politikai tudományok tanításának kezdete kollégiumainkban a Herepei Ádám és a Köteles Sámuel nevéhez fűződik. Herepei Ádám 1790—1814-ig volt a történelem, politika, és szónoklattan tanára a nagyenyedi kollégiumban. Politikai előadásai nem maradtak hátra. Köteles Sámuelt 1799-ben hívták meg a marosvásárhelyi református kollégiumba tanárnak 4 . Ő tanította itt először magyar nyelven a politikai tudományokat. 1803-ban lejegyzett politika kurzusában ismertette a betegségek ellen szükséges állami intézkedéseket, beszélt az ispotályokról és „a ragadó-nyavallák"-ról. Röviden beszélt a pestis és a himlő ellenes intézkedésekről. „A tehénhimlővel való -bé-oltás egy megbetsülhetetlen ajándék", olvashatjuk itt a jegyzetben 5 , amely kétségtelenné teszi azt, hogy Köteles Sámuel is pártfogolta a tanulóifjúság himlőellenes beoltását a marosvásárhelyi református kollégiumban (1802). Herepei után, 1814-től, Hegedűs Sámuel tanította Enyeden a történelem mellett a politikát, latinul, a „theoretikai és praktikai politziát" pedig magyarul 6 . Ezt a tantárgyat az 1819-i tanterv szerint a politikai kurzust hallgató diákoknak adták elő. 7 Hegedűs Sámuel politikai kurzusát a magyar nyelvű politzia előadásokkal együtt, 5. Batzoni Tokos Sándor 1828—29-ben lejegyzett füzetéből ismerjük 8 . Ez a sajnos hiányosan megmaradt politzia kurzus 80 oldalt tesz ki, és Hegedűs benne egyebek mellett fontos egészségügyi kérdéseket is fejtegetett, ilyen részletesen bizonyára első ízben az erdélyi kollégiumokban. Hegedűs Sámuel 1807—08-ban a göttingai egyetemen végzett történelmi tanulmányokat 9 . Abban az időben került Göttingába, amikor a híres göttingai történelemtanárokat, Gatterert, Spittlert és Schlözert már valószínűleg nem hallgathatta 10 . Schlözer 1804-ben nyugalomba vonult, de világtörténeti, politikai, ill. államtudományi munkáit még sokáig használták, és a társadalmi haladás gondo3 Köteles Sámuel : Politika. Mvásárhely, 1803. Ms. 27. sz. kézirat a marosvásárhelyi Teleki—Bólyay-könyvtárban. 245. 1. 4 Koncz József : A marosvásárhelyi evang.-reform. kollégium története. Marosvásárhely, 1896. 256. 1. 5 Köteles Sámuel i. m. II. könyv, II. szakasz, 2701. 6 Ez tűnik ki Batzoni Tokos Sándor 1828—29-i politikai jegyzetéből, valamint az ezzel megegyező vizsgái kérdésekből, amelyeket Materia examinis publici . . . D. Teleki de Szek . .. Anni 1829 14-ta Septembris . . . N. Enyediensis címmel adtak ki. Hegedűs Sámuel politikai kérdéseit a 25—29. l.-on olvashatjuk. 7 Norma discendi in Collegio Alba N. Enyediensis. Claudiopoli, 1820. 12. és 23. 1. 8 Ms. 256. sz. kézirat a nagyenyedi Bethlen-könyvtárban. Tokos Sándor 1825-ben subscribált a Bethlen-kollégiumban, amint ez a könyvtárban meglevő tógátus-katalógusból kitűnik. ÍJ Szinnyei József : Magyar írók élete és munkái. IV. Budapest, 1896. 603. 1. 10 A göttingai egyetemről és a magyar egyetemi hallgatókra gyakorolt hatásáról 1. Dümmerth Dezső: Göttinga és a magyar szellemi élet. Filológiai Közlöny. 1961. 3—4. sz. 351—369. 1.
