Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 62-63. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK - Tinódi Gábor: Hegedűs Sámuel egészségtani előadásai a Bethlen-kollégiumban
Tinódi Gábor: Hegedűs Sámuel egészségtani előadásai. 131 latait vitték belőlük tovább 11 . Schlözer munkái a nemzeti romantika és a humanizmus irányában hatottak magyar hallgatóira. Hegedűs is hivatkozott Schlözer, valamint Sonnenfels bécsi professzor politikai munkáira, ezekben azonban nem találtunk közegészségügyi kérdésekkel foglalkozó részeket. Hegedűs kurzusának anyagát valószínűleg különböző egyetemi előadásokból, államtudományi munkákból, továbbá a korabeli guberniumi rendeletekből állította össze, de emellett természetesen a maga meggyőződését is határozottan kifejezte. Az állami élet biztonsága mellett a polgárság jogaira, a lakosság jólétére is gondolt, és erre vonatkozó felfogásának világos kifejezését adta. Ennek az igen tartalmas kurzusnak csak a népesedésről és a járványos betegségekről szóló részeivel akarunk ezúttal foglalkozni. Hegedűs, Sonnenf eiste hivatkozva, elsősorban a népesedés szaporodásának előmozdítását várta az államkormányzattól, de ugyanakkor elítélte a néger rabszolgákkal való kereskedést, amely abban az időben Amerika lakosságát szaporította. Ebben a kérdésben már a korabeli demokratikus álláspontot vallotta. A népesedést akadályozó, a népességre káros tényezők között foglalkozott a mértéktelen pálinka-, fűszer- és borfogyasztással, azután a járványos betegségek terjedéséről és az ellenük való védekezésről beszélt. A betegségek közül itten a lepráról, a himlőről, a pestisjárványokról, a rachitisről és a nemi betegségek elterjedéséről van szó. Mint a népesedés legnagyobb akadályát említi a háborúkat, amelyek „az emberi indulatok káros következései" (101. 1.). A továbbiakban a katonák házas életéről, a terhes nők életéről, a törvénytelen gyermekek felneveléséről és a bordélyházakról olvashatunk rövid ismertetést. Érdekes megjegyezései vannak a kisgyermekek nevelésével kapcsolatosan. Helyteleníti a meleghez szokott kisgyermekek keresztelését a hideg templomban, a lármás keresztelői ceremóniát, és a gyermekek himlő elleni védőoltását már államilag ellenőrzött kötelességnek tekinti. Mindezekben a felvilágosodás eszméinek, a racionalizmusnak térhódítását látjuk a bigott egyházi, valamint a nép körében általános babonás felfogással szemben. Haladó szellemű pedagógiai törekvése volt az is, hogy szükségesnek tartotta, „hogy a gimnasztika mentől jobb lábon álljon és mindenkor egy ahoz értő ember szeme előtt véghez menjen"(119. 1.). A rendszeres iskolai tornatanítás csak pár évtized múlva kezdődött el nálunk. Nem térünk ki itten Hegedűsnek a népszámlálásra és a halandóságra vonatkozó fejtegetéseire, amelyek szociológiai jellegűek voltak, és nálunk még új gondolatokat vetettek fel. Ugyanitt érdekes megfigyeléseket tett a gyermekhalandósággal és a társadalmi betegségekkel kapcsolatosan is. Megállapította, hogy a nagy városokban sokan halnak meg „tüdőbajban a sok por, füst. . . miatt". „Legtöbb áldozatja van azonban az új bor italnak", ezért annak árusítását meg kellene tiltani. A szerencsétlenségek, balesetek által történt halálesetek számát 1000 halálból 20-ra tette. Jelentősebb számú utcai balesetek ekkoriban még nem voltak. 11 Schlözer, August Ludwig (1735—1809) a XVIII. század végén a göttingai egyetem leghíresebb történelemprofesszora. Történelmi, statisztikai és politikai előadásokat tartott.
