Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Kaiser, Wolfram -Piechocki, Werner: A Madai-orvosdinasztia Halléban (német nyelven)
aki afféle orvosi preparandiát tartott fenn, élénk kapcsolatban állt Haliéval, az orvosságait is onnan kapta. Madai Dávid Sámuel (1709—1780) apja is orvos volt, előbb Selmecbánya városi orvosa, később Hont és Bars megyei orvosa. Amikor fia Haliéba érkezett, a fent említett Francke már nem volt az élők sorában. Alapítványait fia, August Gotthilf Francke (1696 — 1769) igazgatta. Ezeknek egyike, az árvaház gyógyszerészeti vállalata nagy virágzásnak indult. — 1699-ben történt, hogy egy kiütéses tífusz-járvány alkalmával Francke megbízta munkatársait, a i?zc7z£er~testvéreket, hogy állítsanak elő orvosságokat a kezéhez jutott receptura alapján. A költséges kísérletezés eredményeképpen 1702-ben egész sor gyógyszerkülönlegesség került forgalomba, amely csakhamar „Richter-féle gyógyszer" vagy „Árvaházi orvosság" elnevezéssel vált ismertté. Főként az „essentia dulcis" és az „essentia amara" vált keresett kiviteli cikké. 1708-ban már önálló gyógyszerészeti vállatot létesítettek. A bevételek kizárólag az alapítványokat és intézményeket gazdagították : Richterék és Franckeék csak fizetést kaptak szolgálatukért. Madai Dávid Sámuel gyógyszerészeti előképzettsége, ill. ismeretei alapján csakhamar bekapcsolódott a gyógyszerészeti vállalat laboratóriumának munkáiba. Kapcsolata még szorosabbá vált, amikor 1730-ban feleségül vette az egyik Richter-testvér leányát, Máriát, a fiatalon elhunyt dr. Heinrich Becker (1700—1729) özvegyét. Ezzel azonban akaratlanul is felidézte Richterék ellenszenvét maga ellen, és talán ennek a számlájára írandó az az évtizedekig tartó jogvita, hogy a gyógyszerészeti vállalat készítményei a család tulajdona-e vagy az alapítványé. Christian Sigismund Richter 1739 novemberében bekövetkezett halála után Madai előlépett a vállalkozás egyedüli igazgatójává. Ezzel véglegessé vált hallei tartózkodása, ami azonban nem jelentette azt, hogy megszakadt minden kapcsolata a hazájával. Kimutatható, hogy maga köré gyűjtötte és támogatta a Magyarországról Haliéba érkező diákokat. Magánéletében fájdalmas csapások érték: 1735 és 1740 között 4 kisgyermekét temette el, 1741-ben pedig a felesége is meghalt gyermekágyi lázban. Egyetlen reménye most már 1731-ben született Károly Sámuel fia. — Érdekes mozzanat Madai Dávid Sámuel életében tagsága a „Három aranykulcsról" elnevezett hallei szabadkőműves páholyban. 1744. augusztus 24-én vették fel a tagok sorába, s már 1746 januárjának elején mesterré választották. A páholy és benne Madai tevékenysége főként a jótékonyságra irányult. — Orvostörténeti szempontból fontosabb ennél, hogy 1745. augusztus 24-én tagjává választotta őt az Academia Imperialis LeopoldinoCarolina Naturae Curiosorum, és a folyóiratukban megjelent több közleményén kívül 1747-ben megjelent a hideg lázról írt könyve. Az árvaházi gyógyszerészeti vállalat nagy virágzásnak indult igazgatósága idején. Nemcsak Németországban terjedtek el készítményei, hanem külföldön is, így mindenekelőtt Magyarországon. Sőt, még Kanadába és Dél-Afrikába is sikerült gyógyszereit eladnia. A hétéves háború sem akasztotta meg ezt a fejlődést: 1761-ben 36 106 tallérral az addigi legnagyobb bevételt érték el. Ennek a háborúnak a vége személyes örömöt is hozott számára: egyetlen életben maradt fia, Károly Sámuel 1763. január 4-én elérte az orvosdoktori fokozatot. Ettől kezdve maga mellé vette őt munkatársként. Nem feledkezett meg arról sem, mivel tartozik új hazájának: a háborús megszállás terhei alatt roskadozó városnak