Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

Comenius : Orbis Pictus. XLI. Külső és belső érzékenységek keményet és lágyat, simát és darabost, nehezet és könnyűt"'

11 Már említettem, hogy Comenius kora nem ismerte az érzékszervek idegrendszeri alapjait, és így a tapasztalás alapján csak megsejtései lehettek. Jól sejtik, hogy az „érzékenységek" valami módon összefüggésben vannak az aggyal, de valós magyarázatát nem tudják megadni. Az érzőidegek szerepe és az idegélettani sajátosságok hiánya teszi Comeniusnál — bár érdekes módon — a mai szemmel nézve nevetséges következtetéseket. Hasonlóan beszél Ccmenius a lélekről is. Azok a tulajdonságok, az értelem, az akarat és az elme (gondolkodás), amelyet a lélek működésének tulajdonít, valójában pszichológiai problémák. Érdekes fejezete az Orbis Pictusnak az, amikor az éktelenekről és csudatermetűekről ír. Az ékteleneken a testi hibát és a fejlődési elváltozásokat érti, de idesorolja a golyvát és a kopaszságot is, amelyek betegségek és nem testi fogyatékosságok. Az orvostudomány ma nem találja megmagyarázhatatlannak a törpe- és az óriásnövést. Comenius viszont ezeket is torzszülöttként említi. A róluk szóló leckét a világ csodálatos teremtményeiről szóló sorozatába illesztette be. 7

1. m. XLI. 123-124.