Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés
Külön foglalkozik az orvostudománnyal is. Az orvos és a beteg kapcsolatát írja le egyik leckéjében. A vizsgálatot, a gyógyszerkészítést és az egyes gyógyszerek külső tulajdonságait magyarázza el. A vizsgálat érdekessége, hogy az orvos „megtapasztalja a szökőeret, és megnézi a vizeletet ; azután rendeli az orvosságot egy cédulán." 2S . A másik „A seb gyógyító orvos orvosolja (gyógyítja) a sebeket és fökélyeket flastromokkal." Már Comenius élesen elkülöníti egymástól az orvost és a borbély-sebészt. Ezek ellenére nem lehettek jó „orvosi és gyógyszerészeti" tapasztalatai, mert végső következtetésként a következőt ajánlja: „Az ételben, italban való jó rendtartás és az imádság a legjobb orvosság'" 29 . Talán a könyv legjobb ábráját mellékelte ehhez a leckéhez. A képet ketté osztotta, és a felső a betegvizsgálatot, az alsó a gyógyszertárat ábrázolja. Érdekes képet adnak azok a részek, amikor az iskolákról és azok felszereléséről ír. A világos, tiszta tantermek kialakítását, a gyermekek életkor szerinti csoportosítását, a kedvező tanítási időpontok meghatározását, a testi fenyítések mellőzését és káros voltát, valamint a játszóterek hasznosságának hangoztatását ma az iskolai egészségügy alapjainak lerakásaként tekintjük. Itt kell megemlítenünk, hogy Comenius a gyermekekkel való törődésnél nemcsak az iskolai foglalkozások szempontjait vette figyelembe, hanem ezt kiterjesztette a családra és az élet minden területére. Külön kell szólnunk az Orbis Pictushoz mellékelt képekről is, amelyeknek Comenius különös szerepet szánt. Jellemző, hogy a könyv első kiadásához a képeket maga Comenius készítette, és éveket várt a kiadással, mivel Sárospatakon nem talált olyan metszőt, aki elképzeléseit kivitelezni tudta volna. így nem Magyarországon, hanem Nürnbergben jelent meg 1658-ban. A képeket végül is Bubenka Jónás fametsző metszette. Végezetül Comeniust idézem az Orbis Pictus jelentőségének méltatásánál: „Mégpedig semmi sem lehet az értelemben, ami nem volt előbb az érzékekben ! , . . Itt van tehát egy új eszköz az iskolák számára ! A világon levő összes alapvető dolgok és az életben előforduló cselekvések felsorolása szemléletes bemutatásban olyan ábrákkal, melyek időközben elkészülhettek.. . . Másodszor arra is szolgálni fog ez a könyvecske, hogy felébreszti a tárgyakra irányuló és egyre inkább élénkülő figyelmet, ami már magában is nagy dolog. Ugyanis az érzékszervek, a kezdő gyermekkornak ezek a hatalmas vezérei (mert hiszen ebben a korban az értelem még nem emelkedik a tárgyak elvont szemléletéig), szüntelenül keresik a maguk tárgyait, s ha ezek hiányoznak, akkor megtorpannak, és az unatkozás miatt ide-oda kapkodnak : ha pedig tárgyakra szegeződjenek mindaddig, míg csak kellőképpen nem érzékelték. Ez a könyvecske tehát jó szolgálatot fog tenni abban a tekintetben, hogy a (nagyon is nyugtalan) elméket lebilincselik, és a magasabb tanulmányokra előkészítik I" 30 Comenius a modern pedagógia atyja, és Husz János után a cseh irodalom legjelentősebb írója volt. Csúcsa a huszitizmusnak és a 17. századi humanista természetfilozófiai gondolkodásnak, aki pedagógiai elveivel megtörte a középkor 28 I. m. CXXVIII. 240. 23 Uo. 30 I. m. „Üdvözlet az olvasóknak."
