Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

Comenius világnézetére óriási hatással voltak a nyugat-európai polgárság tudományos törekvései, amelyek jelentós tudományos vívmányokkal vitték előre a művelődés ügyét. Az új, kialakuló társadalom eszményképei heves forrongást váltottak ki a tudományos életben, s Comenius helyes érzékkel állt a haladás oldalára, amelynek hatására formálódott ki világnézete. Comenius világszemléletének alapja a humanizmus, az a humanizmus, amely Európa különböző területein — a polgárság helyi feltételeitől függően — más és más színt öltött. Természetesen vannak közös jegyek, de a nyugati polgárság igényeinek megfelelően Európa nyugati területein előtérbe került a természet megismerésének és felhasználásának igénye. Ez főleg azokra az államokra volt jellemző, amelyek hirtelen a fejlődés útjára léptek. így Angliában és Hollandiában tapasztalhatjuk ezen törekvéseknek az előretörését. Az individuálhumanizmus a nyugati polgárság világnézetének más haladó jegyeivel együtt jelenik meg a nagy pedagógus munkáiban. Az ismeretelméleti optimizmus és a Cseh Testvérek huszita hagyományai, a megismerés hatalmába vetett hit és ugyanakkor teleologikus okoskodások egyaránt jellemzik Comeniust és a feltörekvő polgárság világnézetének kialakulását. Comeniust azonban ezen túlmenőleg demokratizmus hatja át, és a humanitás oldaláról veti fel a társadalmi kérdéseket. Az emberi méltóság felismerését a kisgyermekektől kezdve az egész társadalomra kiterjeszti, és így a tanításnak is szabadon, kényszermentesen kell folynia. A cseh emigráció keserű éveinek tapasztalatai is hozzájárultak Comenius mély humanizmusának kialakulásához. Pedagógiai elveivel áttörte a rendi iskolarendszer korlátait, és arra törekedett, hogy mindenki egyenlő nevelésben részesüljön. Rendszerében mindenki alkalmas arra, hogy tanítsák és később társadalmi előítéletek nélkül bármilyen állást betöltsön. Elvetette az arisztokratikus individualista előítéletekkel telített neveléselméletet, és demokratikus természetességen alapuló módszertanát a Didactica Magnában és sárospataki munkáiban vázolta fel. Comenius pedagógiai elméletének sarkalatos részei a panszofikus

15 törekvések voltak. Ennek lényege a következő : a tudás összességét úgy nyújtsák át a tanulónak, hogy az mind tárgyi, mind módszertani tekintetben egységet alkosson. Ezzel a gondolattal már számos kiváló tudós és pedagógus — így Alstedius is — foglalkozott. A kicsit utópisztikus ízű panszofia számos társadalmi elemet is tartalmazott. Comeniusnál a tudás a társadalom céljait van hivatva előmozdítani. Ezzel a társadalmi viszonyokon is akar segíteni. Hatalmas tudományos rendszer körvonalai bontakoznak ki, amely magasabb fokon a világ megjavításának gondolatával találkozik. Ez adja a panszofia utópisztikus jellegét abban a korban, amikor még nem értek meg erre a feltételek. Comenius demokratikus társadalomés természetfelfogása, valamint humanista világnézete áthatja neveléselméletét, amihez hasonlóval a 17. századig nem találkozunk a neveléstudomány történetében. 15 A szó eredeti alakja pansophia (görög, össztudomány). Ezt a gondolatot Comenius a Pansophiae prodamus című munkájában fejtette ki részletesen. Comenius hatása érezhető Leibniz elképzelésén is, aki az egyetemes írás és nyelv gondolatával foglalkozott.