Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés
Comenius nevelési rendszerében a célt az emberi élet céljából származtatja. A reneszánsz felfogás szerint az ember legfőbb célja megismerni az Istent, amely nem zárja ki a természeti világ megismerését sem. Bár a végső cél misztikus, de az odavezető út igenis reális. Comenius bízik az ember korlátlan megismerőképességében, és az egész életet iskolának tekinti. Az életre fel kell készíteni az ifjúságot, és az iskola az a műhely, ahol az élet feladatai ismeretessé váltak a gyerekek előtt. így érthető, hogy a középkori iskola nem felelt meg sem rendszerével, sem követelményeivel a polgárosodó kor gondolkodójának, aki mindenkire kiterjedő népoktatást követelt. Comenius szerint „mindent" kell tanítani, de ez nem jelenti a részletekben való elveszést. A „minden" az alapokat jelenti, amelyre felépíthetjük az igazi szaktudást. A tanítás középpontjába a nyelv került, amely megakadályozza a tudás szétforgácsolódását. A nyelv csak eszköz, amely elvezet magukhoz a dolgokhoz. Comeniusnál a többszintű iskolákban a tanulók a dolgokat más-más részletességgel és más-más színvonalon tanulják. A koncentrikus tanítási módszer nem sablonos, és a tananyag egyetlen összefüggő egységet alkot, hiszen a világot is egységesnek tekinti. Ez kapcsolódik a panszofia elvével is, amely rendezni kívánja az emberi ismereteket, és ez szolgál segítségül az ember és ember közötti különbségek, valamint a háborúk lehetőségeinek kiküszöbölésére. Új Comenius nevelési célja, de új a nevelési rendszer is. Közös nevelés eszméjét hangoztatja, és a szervezet nélküli iskola helyébe a kollektív módszer bevezetésével a szervezett oktatás fontosságát hangsúlyozza. Megszabja az óraszámot, a tanulókat koruktól és képességüktől függően osztályokra csoportosítja, megállapítja az egyes osztályok rendjét, hiszen az osztály a nevelőmunka színhelye. Lényeges az, hogy a tananyagot a közepes tehetségű tanulók szintjéhez kell mérni. Comeniusnál a tanításnak természetesnek és szemléletesnek kell lenni. Sokat foglalkozott a tanítás módszertani kérdéseivel is. Az ismeretszerzés folyamatát a kor haladó szemléletének megfelelően dolgozta ki. Ebben a nagy angol gondolkodót, Bacont 16 követte. Hozzá, hasonlóan Comenius is a tudás alapjának a tapasztalást tekintette. Az érzékek nyújtotta adatok felhasználásával és a tapasztalással tudjuk a természetet tudományosan megismerni. Fontos a jelenségek pontos megfigyelése, és a megismerés lényeges állomása az egyes esetekre vonatkozó tapasztalás. Ez még nem képezi a tudományos ismereteket, mivel a tapasztalással gyűjtött adatokat fel kell dolgozni, és meg kell keresni az ok és okozatok összefüggését. Bacon a feldolgozás segítségéül az induktív módszert ajánlja. Comenius didaktikai-módszertani gondolatainak neveléstörténeti jelentőségét az adja, hogy az újkor elején elsőnek fogalmazta meg a nevelés fogalmát, azt tapasztalati alapokra helyezte, valamint szükségességét meg is indokolta. Sürgette, hogy a mechanikus magoltatás, a verbalizmus helyére a konkrét esetekre 16 Bacon, Francis (1561 — 1626), angol filozófus. A Novum Organum című könyvében a tudományos feldolgozás számára az induktív módszert ajánlotta, hirdette a tudományok összefüggését az emberi szükségletek kielégítésével és a termelés gyakorlatával. Az Üj Atlantisz c. munkájában az újkori filozófusok között elsőnek lépett fel a termelőerők fejlesztésének programjával.
