Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Kapronczay Károly: Comenius és az egészségi nevelés

Orbis sensualium pictus 1:! megírása volt, amelyben a tankönyvirodalomban első­nek alkalmazta a nagyarányú szemléltetés módszerét. Türelmes és sok fáradságot igénylő munkával olyan tankönyvet szerkesztett, amelyben a szemléletesség, a fogalmakat tisztázó kifejezések és fogalmak ötvöződtek. A tervezett tankönyv fontosságát már a Didactica Magnában is sürgette, de csak a magyarországi tartózkodása alatt tudta megvalósítani. Comenius a tudomány akkori állásának megfelelően igyekezett enciklopédikusán rendezni és képekkel kifejezni mind a természeti, mind a társadalmi jelenségeket. Nem kell keresnünk valamiféle ma­terialista rendszerezettséget, mivel Comenius szemlélete sem volt mentes a kor teleologikus szemléletének maradványaitól. Az alapvető kérdésekben Comenius is idealista volt, de a szellem mellett helyet kapott műveiben a természet a maga gazdagságával is. A különböző — természetrajzi, kozmogóniai, technikai, fizikai, kémiai és társadalmi — ismeretek mellett jelentős az orvosi vonatkozású anyag is. Comenius 1654-ben hagyta el Sárospatakot, és ismét Lesznóba ment, hogy híveihez csatlakozzon. 1656-ban a svéd—lengyel háborúban a lengyel csapatok felgyújtották Lesznót, és a Cseh Testvérek menekülni kényszerültek. A kis közösség szétszéledt, és maga Comenius hosszú bolyongás után Amszterdamban talált menedéket. Itt rendezte és adta ki az Opera Didactica Omnia című köny­vét. 11 Megtörten és elhagyatva, élete utolsó pillanatáig dolgozott. Állandó anyagi nehézségei ellenére is támogatta szétszéledt vallási közösségét. 1670-ben halt meg. Azt jegyezték fel róla, hogy könyvein kívül csak egy kendőbe csavart morvaországi göröngyöt találtak hagyatékában. COMENIUS TUDOMÁNYSZEMLÉLETE ÉS PEDAGÓGIÁJA A kor eszmevilágának jellegzetességéből kiindulva Comenius pedagógiai rend­szerének világnézeti alapjai ellentmondásosak. A nagy cseh pedagógus benne élt a kor minden politikai és társadalmi feszültségében és aktív harcosa volt a küz­delemnek. Sok országban élt, így több tapasztalatot tudott összegyűjteni a tár­sadalomról és az egyházi nevelés maradi voltáról. Ugyanakkor a Cseh Testvérek szektájában megismerhette a dolgos hívek mindennapi munkáját. A hazaszerető Comenius egész életén át azon fáradozott, hogy megkeresse azt az utat, amely népét kivezeti a fehérhegyi vereség után bekövetkezett válságos állapotból. A felhasználható eszközök között találjuk az általános műveltség követelését, amelyet joggal tekinthetünk a régi huszita hagyományok továbbéléseként. 13 1653-ban írta és csak 1 ívét nyomtatta ki Sárospatakon, mivel a helyi nyomda szegényes felszerelésű volt. A könyv 1658-ban látott először napvilágot — Nürnberg­ben — latin—német nyelven. 1669-ben — ugyancsak Nürnbergben — latin —né­met—magyar nyelven is kiadták. 1685-ben már Lőcsén is kinyomtatták latin—né­met—magyar nyelven. 14 1657-ben Amszterdamban jelent meg nyomtatásban, s a könyvet három részre tagolták. Ebből az Orbis Pictus és az ugyancsak Sárospatakon írt Serno secretus Nathanis ad Davidem és a Gentis Felicitas hiányzik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom