Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok
mot, a később felterjesztendő terv szerint s az országos főorvos felügyelete mellett, de anélkül, hogy a kincstárnak költségei támadnának belőle. Innen vásárolnának maguknak mérsékelt áron vegyi készítményeket mindazok, akik nem merik azokat elkészíteni, vagy költségkímélés végett nem akarják." Mint ismeretes, Európában az első gyógyszervegyi laboratóriumot Heinrich Merck darmstadti gyógyszerész alapította 1828-ban. Újabb kutatások derítették fel, hogy Paul Traugott Meissner brassói gyógyszerész — akit Nyulas országos körútja alatt meglátogatott — már 1811 előtt kisebb vegyi laboratóriumot létesített gyógyszertárában, s annak termékeivel a környező városok patikáit ellátta 60 . Akárcsak Instructiójában, Nyulas jelentésében is kiáll az új, Lavoisier teremtette kémia mellett, s javasolja, hogy „valamennyi edényre, legalább hátsó oldalukra, írják fel egyúttal az új gyógyszerészeti elnevezéseket" — az antiflogisztíkus kémia „nyelvén". Nagy jelentését 1807 évének utolsó napján fejezte be. Időközben sem volt tétlen. Már dec. 22-én benyújtotta az orvosi tanácshoz Keresztes Elek kolozsvári fizikussal együtt szerkesztett „Specificatio"-ját a gyógyszertárak és a materialisták (nagybani anyagárusok) segítségére sietve. Abban az Osztrák Provinciális Pharmacopoea első két kiadása (1755, ill. 1794) alapján három csoportba sorolták a gyógyszertári anyagokat. Külön említették azokat, amelyeket szabadon árusíthatnak, külön azokat, amelyeket mérgező voltuk miatt csak vény vagy „reversalis" ellenében adhatnak ki betegeknek és mesterembereknek, s ismét külön a „minden kalmár boltjában szabadon árusíthatókat". A „ Specificatio" közel 210 gyógyanyagot, növényt sorol fel latin és magyar megnevezéssel 67 . Az 1807-es Specificatio csak erőpróba volt. Azt Nyulas az Orvosi Tanácshoz nyújtotta be, hogy a gyógyszerek új árának megszabásakor alapul szolgálhasson. Néhány hónappal később, 1808. ápr. 9-i keltezéssel felterjesztette a hazai gyógynövények „Cathalogus"-át,s erre alapozva, nyomatékosan kérte a Guberniumot, tiltsa meg minden gyógyszertárnak, hogy „mostantól kezdve semmiféle belföldi növényt, sem pediglen azoknak felhasználható részeit, valamint az azokból eredő készítményeket azonnali elégetés büntetésének terhe alatt, külső országból behozni ne merészeljenek". E rendelkezés életbe léptetésétől nemcsak azt reméli, hogy „egy csomó pénz bennmarad a tartományban, hanem — ami még fontosabb — a gyógyszertárakban mindig friss anyag lesz kapható". A szellemi restség ellensége, a hazai tudomány úttörője s a felvilágosodás híve — Nyulas — nem mulasztja el javaslatai során megjegyezni: „Talán első tekintetre bizonyos gyógyszerészeknek nem lesz kellemes az, hogy amit eddig íróasztaluknál ülve könnyen megkaphattak Bécsből, ezután magoknak kell majd beszerezniük a mezőkről és erdőkből. Most már magoknak kell megtalálni annak módját, hogy ezeket a növényeket hogy szerezhetik be minél könnyebben és minél kevesebb költséggel" 68 . 66 Spielmann, József—Huttmann, Arnold: Bedeutende Naturwissenschaftler aus Siebenbürgen. — Die Grünenthal-Waage. 1969. 4. 166. G7 Marosvásárhelyi Áll. Levéltár, Guberniumi leiratok, 314/1807. 68 G. T. p. 3021/1808. 8 Orvostörténeti Közlemények 60—61.
