Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok

mot, a később felterjesztendő terv szerint s az országos főorvos felügyelete mel­lett, de anélkül, hogy a kincstárnak költségei támadnának belőle. Innen vásárol­nának maguknak mérsékelt áron vegyi készítményeket mindazok, akik nem merik azokat elkészíteni, vagy költségkímélés végett nem akarják." Mint ismeretes, Európában az első gyógyszervegyi laboratóriumot Heinrich Merck darmstadti gyógyszerész alapította 1828-ban. Újabb kutatások derítet­ték fel, hogy Paul Traugott Meissner brassói gyógyszerész — akit Nyulas országos körútja alatt meglátogatott — már 1811 előtt kisebb vegyi laboratóriumot léte­sített gyógyszertárában, s annak termékeivel a környező városok patikáit el­látta 60 . Akárcsak Instructiójában, Nyulas jelentésében is kiáll az új, Lavoisier terem­tette kémia mellett, s javasolja, hogy „valamennyi edényre, legalább hátsó olda­lukra, írják fel egyúttal az új gyógyszerészeti elnevezéseket" — az antiflogisztíkus kémia „nyelvén". Nagy jelentését 1807 évének utolsó napján fejezte be. Időközben sem volt tétlen. Már dec. 22-én benyújtotta az orvosi tanácshoz Keresztes Elek kolozsvári fizikussal együtt szerkesztett „Specificatio"-ját a gyógyszertárak és a materialisták (nagybani anyagárusok) segítségére sietve. Abban az Osztrák Provinciális Pharmacopoea első két kiadása (1755, ill. 1794) alapján három csoportba sorolták a gyógyszertári anyagokat. Külön említették azokat, amelyeket szabadon árusít­hatnak, külön azokat, amelyeket mérgező voltuk miatt csak vény vagy „reversalis" ellenében adhatnak ki betegeknek és mesterembereknek, s ismét külön a „minden kalmár boltjában szabadon árusíthatókat". A „ Specificatio" közel 210 gyógy­anyagot, növényt sorol fel latin és magyar megnevezéssel 67 . Az 1807-es Speci­ficatio csak erőpróba volt. Azt Nyulas az Orvosi Tanácshoz nyújtotta be, hogy a gyógyszerek új árának megszabásakor alapul szolgálhasson. Néhány hónappal később, 1808. ápr. 9-i keltezéssel felterjesztette a hazai gyógynövények „Catha­logus"-át,s erre alapozva, nyomatékosan kérte a Guberniumot, tiltsa meg minden gyógyszertárnak, hogy „mostantól kezdve semmiféle belföldi növényt, sem pediglen azoknak felhasználható részeit, valamint az azokból eredő készítménye­ket azonnali elégetés büntetésének terhe alatt, külső országból behozni ne meré­szeljenek". E rendelkezés életbe léptetésétől nemcsak azt reméli, hogy „egy csomó pénz bennmarad a tartományban, hanem — ami még fontosabb — a gyógyszertárakban mindig friss anyag lesz kapható". A szellemi restség ellensége, a hazai tudomány úttörője s a felvilágosodás híve — Nyulas — nem mulasztja el javaslatai során megjegyezni: „Talán első tekintetre bizonyos gyógyszerészeknek nem lesz kellemes az, hogy amit eddig íróasztaluknál ülve könnyen megkaphattak Bécsből, ezután magoknak kell majd beszerezniük a mezőkről és erdőkből. Most már magoknak kell megtalálni annak módját, hogy ezeket a növényeket hogy szerezhetik be minél könnyebben és minél kevesebb költséggel" 68 . 66 Spielmann, József—Huttmann, Arnold: Bedeutende Naturwissenschaftler aus Siebenbürgen. — Die Grünenthal-Waage. 1969. 4. 166. G7 Marosvásárhelyi Áll. Levéltár, Guberniumi leiratok, 314/1807. 68 G. T. p. 3021/1808. 8 Orvostörténeti Közlemények 60—61.

Next

/
Oldalképek
Tartalom