Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 60-61. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Szőkefalvi-Nagy Zoltán -Spielmann József: Nyulas Ferenc életére és működésére vonatkozó újabb adatok

saját költségén kiadta a „Kolozsvári tehénhimlő" című írását. Munkájának 12 példányát felterjesztette a Guberniumhoz azzal a kéréssel, hogy ha gondolják, megfelelő példányszámot nyomassanak belőle újra

:i0

. Nyulas művét Neustädter országos főorvos kapta meg véleményezésre. A himlőoltás erdélyi meghonosításában neki is úttörő szerepe volt, különösen a szász vidéken. Ő is írt 1801-ben egy figyelemre méltó ismeretterjesztő művet németül a himlőoltásról. Emberileg érthető, hogy ő nem Nyulas, hanem saját műve magyar és román változatának kiadását sürgette a Guberniumtól. Az országos főorvos munkáját viszont Nyulas kapta meg referálás végett. A Gubernium előző határozatára hivatkozva, ő azért szállt síkra, hogy ne Neustädter, hanem saját könyvének utánnyomását küldjék szét a vármegyéknek. Végül Nyulas álláspontját fogadták el. Értékes egyéni tapasztalatokban gazdag írását, a „Kolozsvári tehénhimlő" második kiadását 400 példányban szétküldték a vármegyéknek azzal a kísérő irattal, hogy „azok szerént legfőképpen a Physicusokat és Chirurgusokat utasíttatni el ne mulaszszák"

31

. Neustädter művének magyar, román, horvát nyelvű fordítása ugyancsak a Gubernium utasítására, 1803—4-ben jelent meg. 1804-ben Nyulas megpályázta az id. Pataky Sámuel halála folytán megüresedett Kolozs megyei fizikusságot. Már előtte „további rendelésig" Haller József gróf főispán ,, substituai ta" őt, mint aki „mind házi környül állására, mindegyik Kolosvárt lakó Doktor Uraknál kevesebb számú házaknál kötely lévén, a' részben nem úgy gátoltatik, mint néhai Öreg Pataky Sámuel Úr, ki Fiastol soha a' Nemes Vármegyébe való kötelyességekett nem teljesítették, és azok iránt szüntelen való panaszok voltak"

32

. A legközelebbi vármegyei közgyűlés Nyúlást, „ki ellen ámbár némely reflexiói lettek légyen is a' Nemes Vármegye Rendi közzül némelynek, mind az által közösséges meg eggyezés szerént érdemeire nézve elégségesnek találtatván", meg is választotta

33

. Kétségtelen, hogy a két Pataky Sámuellel kapcsolatos elmarasztaló „hivatalos véleményben" sok az elfogultság. Mindketten nemcsak kitűnő gyakorló orvosok, hanem értékes orvosi művek szerzői voltak, mint ahogy a szubjektivitás szólal meg a Nyúlással szembeni fenntartásokban is. Kolozs megyei fizikusságára esik érdekes kezdeményezése, hogy Erdély fővárosában „Tseléd és Híradó Kancelláriá"-t állít fel. A Gubernium a kolozsvári elöljáróságot utasítja, hogy ezen „köz jóra intézett szándékában nékije tellyességgel semmi akadállyt ne tegyenek, sőt aztot elősegélleni ügyekezzenek"

31

. Erről az intézményről az engedélyező okiraton túlmenően semmi adatot nem találtunk a levéltárakban. A korra vonatkozó erdélyi történelmi kutatás sem tud róla. A szabad munkaerőhiánnyal küzdő, a kapitalista fejlődés útjára lépett XIX. század eleji Erdélyben a Nyulas-féle „Tseléd és Híradó Kancelláriá"-ban valamilyen munkaközvetítő és toborzó hivatalt sejthetünk, a század húszas éveiben úgyszintén Kolozsvárt létrejött „Dologház" megelőző intézményét. 8° G. T. p. 1557/1802. 31 G. T. p. 6318/1803. 32 G. T. p. 7912/1804. 33 G. T. p. 9125/1804. 34 G. T. p. 1092/1805.