Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Győrffy István: Magyar szemorvosok emlékérmei

2. Csapody István jun. 2. Csapody István jun. (hátoldal) 3. Fejér Gyula szemész főorvosa. A magyar szemészeti életben sokat szerepelt. F. Vincze Pál, 1934. Egyoldalas öntött bronz. 00 mm. Felirat: „Domino Doctori Principali Julio Fejér ocolorum curatori eminentissimo". S.M., M.N.M.; V. (80); Gyö. 4. Goldzieher Vilmos 1849—1910. Orvosi tanulmányait Bécsben és Heidelbergben végezte. 3 éves külföldi tanulmányút után Budapesten kezd szemorvosi tevékenységbe. 1877. magántanári, 1895. rk. tanári címet kap. 1895-től a bp.-i János kórház, 1901-től a Bp. Főv. Rókus kórház szemész főorvosa. Goldzieher nagy tudású, európai hírű szemészünk volt. Gazdag irodalmi munkásságot fejtett ki. Legjelentősebb műve: „Die Therapie der Augenkrankheiten" c. tankönyve. Sokat foglalkozott a vakok és csökkent látásúak problémájával is. 4a F. Csillag István, 1909. Egyoldalas öntött ezüst. 120 mm. Születésének 60. éves évfordulójára készült. O.E.K. ; S.M. 4b Az előbbivel azonos, csak kisebb méretű vert bronz, 55 mm. S.M.; M.N.M.; V. (110); Gyö. 5. Grósz Emil 1805 — 1941. Atyja Albert, nagyatyja Frigyes is neves szemorvosként működött Nagyváradon. Budapesten folytatott orvosi tanulmányai után Schulek klinikájára került. 1895. magántanár. 1900-tól nyilv. rk. tanár és 1905 — 1936 a budapesti I. Szemklinika ordinariusa. Az ő tervei alapján és ellenőrzése mellett épült fel a Mária utcai új szemklinika, mely ma is a II. Szemklinika otthona. Grósz rendkívüli szervező, nagytudású klinikus és kitűnő operatőr volt. Irodalmi munkássága igen gazdag. Folyóiratokban mintegy 350, újságokban mintegy 120 publikációja jelent meg. Számos nemzetközi szemészeti szervezet, egyesület, bizottság elnöke vagy vezetőségi tagja volt. Hazánkban az ő nevéhez