Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Győrffy István: Magyar szemorvosok emlékérmei

fűződik az orvostovábbképzés megszervezése. A Magyar Szemorvostársaság alapító tagja és 1905 — 1920 közt elnöke. 25 éven át szerkesztője a „Szemészet" és „Orvosképzés" c. folyóiratnak. F. Kisfaludi Stróbl Zsigmond, 1924. Egyoldalas vert bronz. 80 mm. Felirat: „XXV annos professori, discipuli et amici" S.M.; M.N.M.; V. (115); Gyö. 6. Györffy István 1912 — , Budapesten végzett. Tanulmányai után 1930-ban a Mária u. Szemklinikára került, ahol előbb Blaskovics, majd Imre és Nónay mellett dolgozott, jelenleg mint egy. docens. Tudományosan főleg a szemészet optikai vonatkozásai érdeklik. A kontaktlencsekérdés nemzetközileg ismert úttörője és művelője. A törhetetlen kontaktüveg feltalálója. Közlekedés-szemészeti és szemészettörténeti kérdésekkel is foglalkozik, numizmata. (ia F. Farkas Ádám, 1900. Egyoldalas öntött bronz. 100 mm. Gyö. Ob F. Borsos Miklós, 1908. Kétoldalas öntött bronz. 70 mm. Hátoldalon felirat: „Stephanus Györffy medicus in arte ophthalmica, amatőr nummorum Budapestiensis". S.M.; V.; Gyö. 7. Hoor Károly 1858—1927. Pályáját mint katonaorvos kezdte a bécsi katonakórházban. Közben a bécsi Szemklinikán Fuchs mellett szemésszé képezte magát. 1887-től a budapesti Honvédkórház szemészetére került. 1894-től a kolozsvári szemklinika professzora, majd 1908—1927 a bp.-i II. Szemklinika igazgatója volt. Jelentős irodalmi munkásságot fejtett ki, és számos szemészeti könyvet írt. Főleg a trachomával foglalkozott. Nagy érdemei vannak az új, Szigony utcai II. Szemklinika tervezésében és építési munkálatainak irányításában. la., b. Goldzieher Vilmos -5. Grósz Emil 21»