Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Schultheisz Emil: Schoretics és a belorvostan tanítása a nagyszombati egyetemen

Ismeretes, hogy Winterl külön engedéllyel, „systema proprium" szerint adta elő a kémiát. Saját könyveit használta előadásaiban Plenck József.*

0 Schoretics és Prandt is ragaszkodott ahhoz, hogy önállóságát előadásaiban megtartsa. Störck 1773-ban írt leveléből, illetve az arra adott viszontválaszból ez egyértelműen kiderül. Mindketten kifejtik, hogy bár Boerhaave és van Swieten alapján adnak elő, ezt az újabb irodalommal, valamint saját megfigyeléseikkel és tapasztalataikkal egészítik ki. Schoretics pedig a leiratban kifogásoltakra vonatkozóan egyenesen kijelenti, hogy előtte „semmiféle előadási szabályzat nem ismeretes". Ugyanitt ismét sürgeti a kellő számú betegágy rendelkezésre bocsátását. Hivatkozik van Swietenre, akitől Bécsben magánúton azt az utasítást kapta, hogy amit a katedrán előad, azt a betegágy mellett rögtön demonstrálja is.

;il Egyébként Störck 1775. évi szabályzatában már megengedte, hogy Boerhaave-t a tanárok saját újabb ismereteikkel egészítsék ki.

32 Nem kétséges, hogy a nagyszombati orvosi karon az oktatás légköre sokkal szabadabb, liberálisabb volt, mint Bécsben. Minthogy a professzorok száma ugyanannyi, de hallgató jóval kevesebb volt, mint a bécsi egyetemen, nyilvánvaló, hogy az oktatásnak intenzívebbnek kellett lennie. Az oktatás nagyobb intenzitása olyan magas nívójú előadások mellett, mint amilyenekről Stipsics feljegyzései tanúskodnak, azt jelenti, hogy a nagyszombati fakultáson a belorvostan oktatása európai színvonalú kellett hogy legyen. Zusammenfassung Die neuere Geschichte des medizinischen Hochschulunterrichtes beschäftigt sich — mit der Ausnahme der diesbezüglichen Werke von Erna Lesky, sowie von E. Th. Nauck — in erster Linie mit der Persönlichkeit der Lehrer und deren Leistungen als Forscher. Weniger Beachtung findet die Unterrichtsthematik, noch weniger werden die Vorlesungen jener Professoren berücksichtigt, die zwar gründliche Lehrer, meistens namhafte Ärzte, jedoch keine Forscher von Weltrang waren. Die Lehrtätigkeit dieser zwar nicht weltberühmten Dozenten sollte aber keineswegs unterschätzt werden, da ihre Vorlesungen in nicht geringem Masse das Niveau der einzelnen medizinischen Fakultäten beeinflussten, — auch bei einer Gleichförmigkeit der Unterrichtspläne, wie dies in 18ten Jahrhundert üblich war. In der ersten Periode der Medizinischen Fakultät der Universität in Tyrnau war Michael Schoretics, professor publicus Ordinarius der praktischen und theoretischen, also der „Internen Medizin". Da ein Grossteil seiner Vorlesungen in Aufzeichnungen eines seiner Schüler, K. F. Stipsics hinterblieben ist, sind wir in der Lage anhand dieses, bisher unveröffentlichten Manuskriptes die Vorlesungen von Schoretics näher zu untersuchen, um damit unser Bild über den Unterricht der internen Medizin an der Tyrnauer Universität zu ergänzen. Dies scheint uns umso wichtiger zu sein, da über die Tätig30 Györy : i. m. 80—81. 31 O. L. FUND. L.D.F. 17. II. 32 Kovachich György, Merkur von Ungarn 1787. 719.