Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Szodoray Lajos: A magyar orvosi fakultások kapcsolatai

ceni Elme- és Idegtanszékre történt kinevezésével a híres budapesti Schaffer Károly iskolája került képviselethez a debreceni egyetemen. Debrecenből került Verzár Frigyes (Tangl Ferenc tanítványa) neves fiziológus a baseli orvoskar élettani katedrájára. Debrecenben Hiittl Tivadar alapított neves sebésziskolát, akinek tanítványai közül Loessl János és Ladányi Józsa Debrecenben, Schmidt Lajos Pécsett, Szegeden pedig Jaki Gyula nyertek tanszéket. Törő Imre akadémikus Huzella tanítványaként vált kiváló biológussá, Huzella lévén egyik úttörője a magyar orvosbiológiai kutatásoknak. Hasonlóan a debreceni egyetemhez, a magyar kormány már az I. világháború kitörése előtt elhatározta Pozsonyban egy tudományegyetem felállítását. Ennek az orvosi fakultása az I. világháború végén pozsonyi kórházakban nyert ideiglenes elhelyezést, de a mostoha viszonyok ellenére kiváló oktató és tudós gárda alakult ki ott: Bakay Lajos sebész, Entz Géza pathoanatómus, Imre József szemész kedték meg működésüket. Személyeik mellett Mansfeld Géza a gyógyszertan, Pékár Mihály az élettan professzora, Reuter Kamilla az ideggyógyászat professzora volt Pozsonyban; majd 1919-ben a csehszlovák hatóságok a magyar egyetemet megszüntették és így ők is kénytelenek voltak peregrinálni Pécsre, ahol a pozsonyi egyetem oktatóinak nagy része nyert elhelyezést. Egy ideig S zentgyörgyi Albert is a pozsonyi fakultáson működött. Herzog Ferenc belgyógyász professzor szintén Pozsonyból került Budapestre. Az I. világháború után, amikor a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem megszűnt, illetve román állami egyetemmé alakult, oktatóinak nagy része a Szegeden újonnan felállított tudományegyetemen folytatta működését. Az 1921ben megindult orvosegyetemi oktatás idején a szegedi orvoskari testület a következő tagokból állott: Löte József kór- és gyógytan, Rigler Gusztáv közegészségtan, id. Jancsó Miklós belgyógyászat, Reinbold Béla orvcsi vegytan, Vidakovics Kamii sebészet, Veres Elemér élettan, Issekutz Béla gyógyszertan, Davida Leó bonctan, Szabó József ideg- és elmegyógyászat, Berde Károly mb. tanszékvezető bőrgyógyász, Hajniss Elemér gyermekgyógyászat, Demeter Gyula törvényszéki orvostan, id. Imre József szemészet, Veszprémy Dezső kórbonctan, Kubinyi Pál szülészet. Néhány éven belül Davida Leót Davida Jenő, Berde Károlyt Poór Ferenc, Demeter Gyulát Jankovics László váltotta fel. A későbbi évek során szegedi tanszékek élére főképpen budapesti egyetemi oktatók kerültek: Rusznyák István (belgyógyászat), Balogh Ernő és Baló József (kórbonctan), Miskolczy Dezső (ideggyógyászat), akik ott iskolát alakítottak ki. Ugyancsak a 30-as évek során került a szegedi biochemiai intézet élére Szentgyörgyi Albert Nobel-díjas tudósunk, aki később Budapesten is működött. 1940. évi XXVIII. tc. a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárra történő visszatérését rendelte el, és így Szegeden új egyetem létesítésére került sor, melyre az évek során a következő kitűnő orvosegyéniségek nyertek kinevezést: Waltner Károly gyermekgyógyász, Hetényi Géza belgyógyász, Jaki Gyula sebész és még többen mások, így Budapestről is Ivanovas György mikrobiológus, Batizfalvy K. nőgyógyász. A II. világháború után egyetemeinken is szocialista átalakulás vette kezdetét. Az oktatás szükségleteit kielégítendő, az összes fakultásokon az ágylétszámot