Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Székely Sándor: A magyarországi orvosok szakmai tájékozódási forrásai a XIX. század első felében
mányi reform tervezete a könyvtárra vonatkozóan azt javasolja, hogy „Az orvoskari könyvtárt, mely részint alapítványok, részint szigorlati pénzfölöslegek útján keletkezett, Schordann professor lakásából az egyetemi épületbe kell szállítani s eddigi fenntartásának és bővítésének költségeit a tanulmányi pénztárból [kell] nevezettnek megtéríteni." A könyvtár az 50-es években költözött a Hatvani utcai épületbe, és állománya 1860-ban 5300 kötetet tett ki. (Ugyanakkor a budapesti egyetem könyvtárának az állománya több mint 98 000 kötet volt.) A ÖO-as évektől az orvoskari könyvtár gyorsan gyarapodott és állománya a 80-as években már 20 000 kötetre rúgott. A könyvtár többször átköltözött, 1886-ban került a jelenlegi helyére. Az orvoskari könyvtár a XIX. század első felében aligha lehetett — Schordann lakásán — nyilvános jellegű. Állományáról bizonyos tájékoztatást ad az első könyvkatalógus, amely Semmelweis Ignác műve. Semmelweis 1861-től volt a kari könyvtár könyvtárosa, az általa készített katalógus („A M. K. TudományEgyetem orvostanárkari könyvtár jegyzéke. Pest, 1863. deczember végéig") természetesen az 1851 —1863 között beszerzett anyagot is tartalmazza. (Érdemes megemlíteni, hogy a könyvtárosnak járó nem is csekély, évi 200 forint díjazást Semmelweis a könyvtár gyarapítására fordította.) Semmelweis katalógusa két részben dolgozza fel a könyvtár állományát. Az első részben (1 — 156. old.) szerzői betűrendben sorolja fel az állományt, a második rész (1 — 176. old.) tudományszakok szerint osztályozza a könyveket. A műveket rövidített címleírással közli (a közölt bibliográfiai adatok: a szerző neve, a mű címe, valamint a raktári szám), így nem állapítható meg az egyes művek kiadásának éve. Érdekes a második kötetben levő szakmai beosztás, amely lényegében tájékoztat az orvostudomány szakosodásának állásáról a XIX. század közepén. E szakbeosztás szerint a könyveket a következő csoportokba osztotta Semmelweis (zárójelben szerepel, hogy az adott szakterület állományának felsorolása hány oldalt tesz ki a bibliográfiában — ez tájékoztatást ad a könyvek szakmai mennyiségi megoszlásáról) : I. Anatómia (12 oldal) II. Kórbonctan — Kórszövettan (3 oldal) III. Élettan (20 oldal) IV. Kór- és Gyógytan (61 oldal) V. Gyógytan-méregtan (7 oldal) VI. Állatorvostan, elmekórok és a gyógytan története (7 oldal) VII. Sebészet (8 oldal) VIII. Szemészet (1 és negyed oldal) IX. Szülészet (14 oldal) X. Növénytan (21 oldal) XI. Természetrajz, Vegy- és természettan (19 oldal). Semmelweis — más helyen — megadta a könyvtárba járó külföldi folyóiratok számát és nyelvét is. Ezek szerint 1864-ben a könyvtárba 137 féle külföldi folyóirat járt, közülük 103 német, 24 francia, 7 angol és 3 olasz nyelvű volt. A folyóirat-állomány ekkor 2661 kötetet tett ki.
