Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Székely Sándor: A magyarországi orvosok szakmai tájékozódási forrásai a XIX. század első felében
A szakmai tájékozódás lehetőségéről a könyvtár állománya tájékoztatást ad, mert ámbár az orvosok széles köre (amely becslésünk szerint az egész fél évszázadban aligha volt ezernél több*) a könyvtárat nem használhatta, de a könyvtárban meglevő munkákat, monográfiákat és folyóiratokat bárki beszerezhette. (Az országban előfizethető külföldi folyóiratokról „Preistarif der Zeitungen und Journalen der Kaiserlischen-Königlichen Postamt" címmel évente jegyzéket adtak ki, a folyóiratokat a postánál lehetett megrendelni.) A FOLYÓIRATOK ÉS A KÖNYVEK A folyóiratok választékának megállapítása céljából elemeztük a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtárának, valamint az ELTE Központi Könyvtárának állományát. A SOTE könyvtárának állományában jelenleg 70 olyan folyóirat van, amelyek a XIX. század első felében jelentek meg. Közülük 55 német nyelvű, 20 francia nyelvű, 2 angol és 1 olasz nyelvű — továbbá az Orvosi Tár és a Tudományos Gyűjtemény c. két magyar periodika. Ez az állomány tehát jóval kevesebb, alig több a felénél annak, mint amit Semmelweis 1864-ben számszerűen megad. Ezenkívül: a könyvtárban található XIX. század első feléből származó folyóiratállomány egy részét az ELTE könyvtára adta át 1949 után, amikor az orvostudományi kar önálló egyetemmé alakult. Az ELTE könyvtárában jelenleg 47 olyan orvosi periodika van, amelyek a XIX. század első felében jelentek meg, közülük 8 olyan, amelyből egy példány a SOTE könyvtárában is megvan. Ezt levonva a 47-ből, a két könyvtárban összesen 109 orvosi (és határterületi) folyóirat van a XIX. század első feléből. Az ELTE könyvtárában 37 német nyelvű (közülük 7 megvan a SOTE könyvtárában is), 4 francia, 3 angol, 1 olasz nyelvű folyóirat van, ezenkívül megvan itt a Magyar OrvosSebészi és Természettudományi Évkönyvek is. A Semmelweis által megadott 137 féle és a ma megtalálható összesen 109 féle folyóirat között a számszerű különbség még mindig elég nagy, és ennek a különbségnek több oka van. Nyilvánvaló, hogy 1850 után a folyóirat-választékot bővítették, hiszen 1850—1864 között (Semmelweis adatai 1864-re vonatkoznak) már jóval több folyóirat jelent meg, mint a század első felében. A különbség másik lehetséges oka az, hogy mai felmérésünk alkalmával nem vettük fel az egyes folyóiratok ún. szórványszámait. Lehetséges, hogy Semmelweis ezeket a folyóirat-féleségeket a jegyzékébe felvette, de az is lehetséges, hogy az idők során e folyóiratokból elkallódtak egyes számok és a folyóirat így vált szórvánnyá. Visszatérve a mai állomány XIX. század első felében megjelent részére, a folyóiratok megjelenésének ideje érdekes képet mutat: a periodikák jelentős része vagy efemer jellegű volt és csak elég rövid ideig jelent meg, vagy nem * 1770—1800 között 242 orvost avattak a budapesti egyetemen, 1801—1820 között 203-at, 1821—1830 között 120-at, 1831—1840 között 442-t és 1841 — 1850 között 306-ot. Ezenkívül 1850-ig 152 sebészdoktort is avattak, akiknek egy része azonos volt az orvosdoktorokkal. — Hőgyes adataiból.
