Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Hrabovec, Ivan: A növénytan tanítása a nagyszombati egyetem orvosi fakultásán

naviae 1775. Ed nova Budae 1779. Budae et Tyrnaviae 1781. A botanika a 2, rész.) Sajnos, bármennyire is szeretett volna Piller sokat nyújtani a kor színvonalának megfelelően a természettudományi tárgyakból, miután az egyetemen az intézet felszereléséről nem történt gondoskodás, ez lehetetlen volt. Gazdag gyűjteményei az egyetem tulajdonába mentek át. A gyűjtemények jegyzékét 1892-ben nyomatták ki. Piller Mátyás 1788-ban halt meg Budán. Nagyszombatban az orvosi fakultás 1769-ben nyílt meg,

3 így nagyobb lehetősége akadt annak, hogy a természettudományok is továbbfejlődhessenek. A működő orvosi fakultás öt tanszéke közül az egyik a természetrajz és kémia oktatására alapíttatott. Mária Terézia udvari orvosa, Gerhard van Swieten indokolta meg e két tárgy oktatásának szükségességét mind az orvosok, mind a gyógyszerészek részére. Eleinte még azt sem rögzítették le, hogy melyik félévben, illetve melyik évfolyamban kell természetrajzot és kémiát hallgatni, csupán annyi történt, hogy azt szabták meg, hogy e tárgyakat heti öt órában kell tanítani. Részletes utasítás csak akkor készült el erre vonatkozólag, amikor 1775-ben az orvosképzés idejét öt évfolyamban határozták meg. Ezután az első és második évfolyamban tanították e tárgyakat. A szigorlatok bevezetésétől fogva a végzős (absolvens) növendékektől természetrajzi ismereteket is követeltek. A második szigorlati vizsga után a jelölt három hónap időt kapott tudományos értekezése elkészítésére. A tételt tetszés szerint választhatták meg a hallgatók. 1772-től kezdve a gyógyszerészek részére a nagyszombati egyetemen különleges tanfolyamokat rendszeresítettek, ezek három hónaptól egy éves időtartamig tarthattak. A gyógyszerészek is az első vizsgát természetrajzból tették. Növénytanból már elég sok volt a követelmény, mert növényeket kellett a hallgatóknak meghatározniuk, de azt is tudniok kellett, hogy az illető növényt mely évszakban kell begyűjteni, mire használják a gyógyszerészeiben és hogyan kell konzerválni. Az 1774-től kezdve érvényes új tanrendet Störck Antal protomedikus állította össze, ki a következő Linné-műveket írta elő a tanítás megkönnyítésére: Regnum vegetabile systematis naturae Linnaei, De génère plantarum, De plantarum specibus, ezeken kívül Haller Biológiáját és Marrher Praelectiones physiologicae-ját. Nevezetes egyénisége volt a botanika oktatásának a Nagyszombati egyetemen a Felső Ausztria-i (Steier) születésű Winterl József Jakab, ki 1739. április 15-én született. Tanulmányait Bécsben végezte, ahol a neves botanikus, Crantz volt a mestere. Crantz kissé polémikus egyéniség volt, már korában Linné ellenfele. Winterl, a tanítvány és Crantz, a tanár nagyon összebarátkoztak, és későbben egészen bizalmas viszonyban voltak. Viszont a két híres bécsi botanikus, Crantz és Jacquin nem voltak túlságosan jóban, ezért volt valószínűleg az, hogy az utóbbi, kinek nagy beleszólási joga volt a nagyszombati, majd a budai és pesti egyetemeken a botanikai és botanikuskerti ügyekbe, több alkalommal meggátolta azt, hogy Winterl megkapja, amiket felterjesztésében kért, 3 Bokesová-Uherová, M. : Lekárska fakulta Trnavskej univerzity. Lekárske práce H/4. Bratislava, Vydavatel'stvo Slovenskej Akad. vied, 1962, 134.