Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadar: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten, 1777—1806

hogy nem szívesen alkalmaznak városi vagy megyei orvosnak olyan doktort, akinek nem volt alkalma egyetemi tanulmányai során az előadott Praxis Medicát valóban gyakorolni. Ez a felszerelésben való hiányossága a karnak az ott elvégzett tanulmányi évek eredményességét annyira csökkenti, hogy kevés fiatal embernek támad kedve tanulmányait itt folytatni. Ugyanez vonatkozik a sebészetre; az anatómiai oktatás is kárát látja a kórház hiányának; nincs hulla boncolásra; mióta az egyetem fennáll, egy hullát kaptak." A Budára helyezés mellett szól a jelentés szerint, hogy „az orvosi kar részére máris rendelkezésre áll egy jól felszerelt polgári kórház, ahol 50—

GO különféle bajokban szenvedő beteget lehet egyszerre elhelyezni. A sebészet és szülészet gyakorlata itt folytatható, mivel sebesült, beteg és szülő nők feküsznek itt. A kórház szolgáltatja a szükséges hullamennyiséget is. A lábadozó betegek is megtalálhatják nyugalmukat, mivel a kórház könnyen megközelíthető, jól felszerelt és az épületek is jó állapotban vannak " Egy újabban előkerült jegyzőkönyv tanúsága szerint,

8 mely egy vegyes bizottsági ülésen készült, az egyetem Budára költözésével kapcsolatban 1777. január lG-án, az orvosi kart teljes egészében az anatómiai és kémiai intézettel együtt a Várba akarták költöztetni, és elrendelték, hogy mérjék ki nemcsak a kémiai kísérletekhez szükséges kályha helyét, hanem minden más gyakorlat számára szükséges helyiséget is. Az iraton szerepel Mária Terézia saját kezű bejegyzése, mely szerint: „semmi anatómia, sem kémia, sem könyvnyomda a vár főépületében; a kémia a tűzveszély miatt". Valószínűleg ez a vélemény került előtérbe, mikor nem az eredeti elgondolás szerint helyezték el az orvosi kar különböző részlegeit. A jegyzőkönyv szerint a bizottság a kórház problémáját a kar vezetői személyes intézkedési jogkörébe utalta. A botanikus kert céljára megfelelő telek keresését is elrendelték. A bizottsági jegyzőkönyvekhez fűződő királyi döntések alapján 1777. február 17-én megszületett az egyetem átköltöztetése iránt intézkedő jogszabály, márciusban a gyakorlati intézkedések, májusban az épületek átadása, átvétele. Kijelölték a Várpalotában és azon kívül elhelyezkedő, egyetemi célokat szolgáló helyiségeket. Az orvosi kar lényegében a Várpalota melletti, ún. Stöckl-épületben

9 helyezkedett el; itt tartották az elméleti előadások egy részét, a gyakorlatiakat pedig a városi kórházban. A múzeumok a Várpalotába kerültek, és a nagy egyetemi épületben tartották a bonctan, elméleti sebészet, patológia, élettan és gyógyszertan előadásait. A füvészkertet a Krisztinavárosban alakították ki, ide szállították a nagyszombati botanikus kert csekélyszámú növényét. A kezdetleges állapotokon Budán sem sikerült túljutni a füvészkerttel kapcsolatban. Az egyetem átköltözése simán és tervszerűen történt. 1777. november 3-án 8 Szalatnai R. : Kempelen Farkas és az Egyetem átköltöztetése Budára. Bp., 1959. 14 — 21. Jegyzőkönyv a bécsi udvari kamara levéltári anyagából; először közli németül a tanulmány szerzője. (1777. jan. 16. 24, cs. 35. sz. Protocol. Com. Mixtae ....) 8 Melléképület a Várpalota közelében; 1849-ben leégett és helyére került az ún. Stöckl-épület, melyben az udvari plébános lakott.