Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadar: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten, 1777—1806

Az Orvosi Kar egy részének otthont adó királyi vár 1780-ban megkezdhették az első budai egyetemi tanévet, mely még természetesen nehézségekkel volt teli: előre nem látott tervezési hibák, a szükséges munkálatok lassú üteme, anyaghiány stb. Belső szervezésre, az elhelyezkedés részletproblémái megoldására ezután került sor. AZ ORVOSI KAR BUDAI MŰKÖDÉSE (1777-1784) Az egyetem áthelyezésének egyik döntő szempontja az orvosi oktatásban oly fontos szerepet játszó kórházprobléma volt, és sajnálattal kell megállapítanunk, hogy az maradt Budán is. A medikusok gyakorlati képzése a budai városi kórház két szobájában történt, mely a régi Szent János kórház volt. A pestisjárványok idején keletkezett; 1713-ban kis földszintes, négy szobából álló ház volt, 12 szegénysorsú beteg részére berendezve. Alapítványok biztosították fentmaradását, de nem felelt meg a kórházi igényeknek. Townson, Magyarországon járt angol utazó

10 lehangoló jellemzést ad a budai kórházi, egyetemi viszonyokról: „a kórház rossz; bár az jó, hogy az egyetemhez tartozik, de csak nagyon kevés beteget tud felvenni, 12—15-öt; az egyetem gazdag alapítvánnyal rendelkezik; jó a természetrajzi és fizikai gyűjtemény. A könyvtár szép, nagy teremben helyezkedik el, de kevés új tudományos könyvvel rendelkezik. Használata akadálytalan, mégis úgy találtam, kevesen látogatják. A botanikus kert jó, de nagyon kicsi a melegháza." 1783-ban II. József meglátogatta az egyetemi kórházat és ittjártakor olyan felháborító állapotokat talált, hogy utasítást adott, ideiglenesen a Várpalotában helyezzék el a klinikát, egészségesebb helyen.

11 A budai kórház igazgatósága 10 Townson, R. : Travels in Hungary. (London, 1797); 71. old. 11 O.L. C 07 1160 No 14127 Királyi Parancs, amit 1784. május 26-án adtak ki; 235. p. verso, 17. pont.