Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Antall József—R. Harkó Viola—Vida Tivadar: Az orvosi kar fejlődése Budán és Pesten, 1777—1806

Felsorolja továbbiakban a szükséges asztalos-, lakatos-, kárpitosmunkákat, mennyi ágyneműre, asztalneműre, ruházati cikkre, konyhai, fürdőszobai berendezésre van szükség; miért kell kert is a kórháznak stb. Évi költségvetést is ad, beleértve minden fogyóanyag-, gyógyszerkiadást. Schoretichhez hasonlóan a többi tanár is feltárja problémáit a Királyi Bizottságnak, mi hiányzik a sebészet, szülészet, vegytan, botanika területén „e tudományok hasznos és gyümölcsöző gyakorlásához". A bizottság, meggyőződve a kórház-probléma égető voltáról, megvizsgálta, miképpen lehetne Nagyszombatban kórházat építeni. Először arra gondoltak, hogy talán át lehetne alakítani erre a célra a szegényházat; a bővítéshez elég nagy telek áll rendelkezésre, de mivel alapítvány nincs a betegek ellátására, fenntartása sokba kerülne. Másik szempont: „Továbbra is kétes maradna, vajon meglenne-e a betegeknek olyan választéka, amit megkövetelnek a betegágynál tartott kollégiumok? Ebben a városban nem sok idegen fordul meg, a szegényekről gondoskodnak, ezek nem könnyen engednék meg, hogy átszállítsák őket közkórházakba." A bizottságnak küldött jelentésben kitérnek a könyvtár állapotának jellemzésére is: ,,A könyvtár egyelőre inkább könyvei számával és díszes külsejével érdemel figyelmet, mint könyvei választékával. Legnagyobb részben ugyanis tele van bölcseleti, hittudományos, aszkétikai és más hasznavehetetlen könyvekkel. Leszámítva a p éter vár iákat, nincsenek benne semmiféle Tudományos Közlemények, semmilyen újság sem, sőt majdnem semmi sincs az orvostudományra (kiemelés tőlünk), az egyetemes történelemre, természetrajzra és irodalomtörténetre vonatkozóan ... ennél fogva hiányt szenved nemcsak a tanulóifjúság, hanem a tanárok dicséretes igyekezete is a könyveknek e szegénysége miatt." A kapott vélemények alapján állást foglal a bizottság az egyetem Budára költöztetése mellett és indoklásában felhozza, hogy az orvosi kar épülete könynyen eladható Nagyszombatban magánosnak vagy alkalmas közintézmény céljára is. Ha itt maradna az egyetem, elkerülhetetlen lenne egy új kórház építése és javadalommal való ellátása, viszont ilyen kiadással az ország belsejében is létre hívható hasonló intézmény. Megállapítják, hogy „a helyváltoztatással nem kell tartani semmiféle zavartól a tudomány terén, sőt az orvosi kar, amely Nagyszombatban tesped, csakhamar gyarapodni fog, ha olyan helyre kerül, ahol kórházak vannak, s így mihelyt odaérkezett, mindjárt a betegek ágyánál lesznek megtarthatók az előadások és ennek az oly hasznos tudománynak a növendékeit tudományuknak mintegy elővételezett gyakorlatával lehet majd felkészíteni a közjó szolgálatára," A valószínűleg Kempelen által fogalmazott és Niczky jegyzeteivel ellátott latin nyelvű irat azzal fejeződik be, hogy „... az orvostudomány valamennyi részének helyes és rendes gyakorlata számára lenne már két kórház, lenne hely a füvészkert számára ; ... ezért a Királyi Bizottság úgy véli, hogy Magyarországnak ez a fővárosa nagyon alkalmas a Királyi Egyetem létesítésére". Egy másik levéltári dokumentum, mely mintegy összefoglalja a nagyszombati egyetem Budára helyezésével kapcsolatos kérdéseket (Niczky signojával), szintén megállapítja, hogy „az orvosi karnál nincsenek kórházak, így egy része ennek a tudományágnak nem tanítható megfelelően. Ebből a hiányosságból fakad aztán,