Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)

TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777

szeink ezzel a fontos dokumentummal, mely oly mély betekintést nyújt a tanul­mányok akkori menetébe. Demkó Kálmán úttörő munkájában jóformán nem is említi ezt a tantervet, nem részletezvén ennyire az oktatás történetét. A Hőgyes-Emlékkönyv 34 , habár főtémája az orvosi oktatás története, csak egy röpke bekezdést szentelt az ügy­nek. Legelsőként Györy ismerte fel az új tanterv jelentőségét, amihez mérten hosszú oldalakat szentelt magyarázatának. 35 Meglepő azonban, hogy alapos munkájának többi részével itt mellőzte a forrásutalást. 36 így nem tudjuk bizto­san, vajon a tervezet bécsi eredetijét avagy ennek kinyomtatott szövegét hasz­nálta. Itt azért lenne minden részletre szükség, mert még manapság sem tudjuk biztonsággal eldönteni, mi volt ennek a korszakalkotó tervezetnek valóságos szerepe. Az 1747-ből származó bécsi orvoskari statútum-gyűjtemény ugyanis, mely hivatalos jelleggel készült, határozottan kijelentette, hogy „a kinyomtatott úgynevezett Störck-féle Instituták érvény nélküliek". 37 Minden kétely ellenére, főleg Kovachich többször idézett nagy és hitelesnek tartott munkájára támasz­kodva a legvalószínűbbnek tartható, hogy a tervezet legalábbis betartandó irány­elvként szolgált, főleg a tényleges gyakorlat szempontjából. Az 1775. évi reform ugyan sok kérdést javított, de főleg anyagi szempontból mit sem lendített az orvoskar ügyén. Legalábbis erre vall a lelkiismeretes Winterl új felterjesztése, melyben szívén viselt tantárgyait már határozottan egybe­kötötte a gyógyszerészképzéssel. Az 1775 májusában készült feliratban elpana­szolta küzdelmeinek hiábavalóságát, majd figyelmeztetett a „nagyszámú" orvosra és gyógyszerészre, akiket habár a botanika elemeivel sincsenek tisztában, kény­telen volt képesíteni, és akik az ő, Winterl bizonyítványával garázdálkodnak embertársaik között ameddig csak élnek. Majd így folytatta : „A jogtudósok szerint a bűntett az igazság anyja ; a gyógyszerek körül elkövetett hibák egyszer Magyar­országon is beláttatják az emberekkel, hogy a botanikával is komolyan kell foglal­kozni". 38 Winterl rendkívüli érzékére vall az akkori gyógyszerészet alapvető problémá­jának ilyen pontos meglátása. Míg a 18. század első felében a központi kormány­zat gyakori ellenőrzéseivel és rendeleteivel csak érdekkörébe vonta a gyógy­szerészetet, a nagyszombati egyetem éveiben a rendeletek itt elsorolhatatlan száma szólt a mérges gyógyszerek gondos kezeléséről a gyógyszertárak, „mate­rialisták" munkakörének gondos szétválasztásáról és a gyógyszerellátás szín­vonalának általános emeléséről. Eközben, még az elmúlt 1775. év őszén, az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend ;!4 Demkó K. : A magyar orvosi rend története, tekintettel a gyógyászati intézmé­nyek fejlődésére Magyarországon. Budapest, 1894. 441 — 445. — Hőgyes E. : Emlék­könyv a budapesti kir. magy. Tudományegyetem orvosi karának múltjáról és jele­néről. Budapest, 1896. 305. 35 Györy OKT. 87-96. 36 Uo. 88. 1. 74. sz. jegyzet. Az évszámból (1775) ítélve itt csak a nagyszombati tudomásulvételről lehet szó, nem a bécsi eredetiről az állami levéltárban (1774). 37 Die älteren Statuten ... (1. a 11. sz. jegyzet) 127.: Zárójelben alcímként: „Die gedruckten sogenannten Störckschen Instituten sind ohne Giltigkeit". 38 Gombocz E. : i. m. 12.

Next

/
Oldalképek
Tartalom