Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 57-59. (Budapest, 1971)
TANULMÁNYOK - Perényi Frigyes: Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen 1770—1777
örökségéből az orvosi kar új, alkalmasabb füvészkertre tett szert. Sajnos azonban, hogy Winterl öröme sohase legyen teljes, a tekintélyes nagyságú és kultivált kertet meg kellett osztania a bölcsészeti kar természetrajzi tanszékével, illetve tanárával, Piller Mátyással. Ez szintén halasztotta a használatba vétel időpontját, úgyhogy mire az új füvészkert szolgálhatott volna céljának, a nagyszombati egyetem felett megkondult a lélekharang. A sok panaszlevél hatására már a felső hatóság is jobban hajlott a hiányok orvoslására, de ekkor, 1776 augusztusában már ott volt a királynő előtt Ürményi József tanulmányi biztosnak az egyetem áthelyezésére vonatkozó részletes terve. Az egész utolsó tanév (177(>— 77) már az áthelyezés tudatában zajlott le, ezért semmiféle beruházást nem engedélyeztek. 1777 őszén már Budán nyíltak meg az egyetem kapui, és ezzel lezárult fejlődésének egy lassan emelkedő, küzdelemteli korszaka. Amikor 1777. augusztus -4-én lezárult az utolsó nagyszombati tanév, az orvosi, mint a legfiatalabb kar is jól kipróbált, önzetlen tanítógárdával, egy céljának épült, ugyan máris szűkös épülettel, benne szegényesen berendezett (mint mindenhol) kémiai laboratóriummal és hiányokkal küszködő füvészkerttel rendelkezett. A többi berendezés, mely csak az orvosi oktatást szolgálta, még tökéletlenebb volt. Az egész időszak alatt ugyanis nem sikerült kiépíteni a klinikai oktatás előfeltételeit, a boncoláshoz hiányoztak a holttetemek, ami már akkor is elengedhetetlen volt a korszerű orvosképzéshez. Mindebből arra a megállapításra jutunk, hogy Winterl meg nem alkuvó, sokszor igen népszerűtlen eljárása a közügy szempontjából meghozta a maga gyümölcsét. A GYÓGYSZERÉSZHALLGATÓK NAGYSZOMBATBAN Az egyetem főleg avval válik a nemzet és az állani hasznára, hogy politikai, gazdasági és kultúrszükségletei számára jó szakembereket nevel. Talán Duka Zólyomi fejtette ki először, hogy egy főiskola valóságos értékének megállapításához nem mellőzhető a hallgatók ismerete. 39 Manapság azonban a nagyszombati kar gyógyszerésznövendékeiről és későbbi működésükről még nem tudhatunk anynyit, mint a közhivatalokat is betöltő és irodalmilag tevékeny orvosokról. Ezért a hallgatók részletes feldolgozásától egyelőre el kell tekintenünk. A gyógyszerészhallgatók adatainak legjobb forrása a Semmelweis Orvostudományi Egyetem könyvtárában őrzött immatrikulációs anyakönyv (ún. Vörös könyv) (3, ábra), melyet 1770-ben kezdtek vezetni. 10 Benne fellelhetők a nagy3a Duka Zólyomi N. : A nagyszombati orvostudományi kar hallgatói. = Comm. Hist. Artis Med. 40. (1966.) 17-19. 40 Az ún. „Vörös könyv" bordázott hátlapján „ALBUM CHIRURGORUM ET PHARMACOPOEOR"(!) felírással. Első lapján hosszú címével: „Nomina Eorum, qui praestitis praestandis ab Inclyta Facilitate Medica Tyrnaviensi in legitime examinatorum et approbatorum Artis Pharmaceuticae Magistrorum numerum relati sunt: incipiendo ab Anni Milesimi Septingentesimi Septuagesimi Die (ito novembris nempeneo-erecta hoc Facultas sub gloriosissimis Auspiciis Apostolica nostra Regina Maria Theresia prima sua exordia sumpsit."
