Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 55-56. (Budapest, 1970)

ADATTÁR - Semmelweis Ignác Fülöp: A növények életéről (Pelle Pál—Háznagy András)

sőt csontszilárdságúakká is válhatnak. Az epi- és endokarpium között elhelyezkedő parenchimatikus részt mezokarpiumnak mondjuk, amely többé vagy kevésbé tömör, kinyílt, rostos, húsos, vagy nedves. Figyelemre méltó a periszpermiumok anyaga, mely hártyás, fás, húsos és nedves lehet számtalan megjelenési formával. Megérlelődvén a termés, a tápláló anyagi edények lassanként bezárulnak, és miután így kapcsolata az anyanövénnyel megszakadt, lehullik, hogy az átalakulást, melynek eredetét köszöni, most ő maga is folytassa. De a szaporításért az anyanövény is áldozatot hoz. Részlegesen elhal, a levelek és a termés szinte kiszívják erőit, vagy teljesen életét veszik, miként ez megfigyelhető az évelőknél, sőt a több éven át vegetálóknál, de csak egyszer virágzóaknái (Musae és Palmae). Más növények Cel. Humboldt (52) tanúsága szerint, mintegy örök ifjúságban élve állandóan virágoznak és termést hoznak. A termések elterjesztéséről is csodálatos módon gondoskodott a természet, míg azokat e célra szolgáló járulékos szervekkel látta el. Lehetséges, hogy ezt a munkát a makrokozmosz (53) más lényeire bízta. így nem egy növénynél a magok periszpermiumának rugalmasságát figyelhetjük meg (

Impatiens noli tangere, Balsamina hortensis, Euphorbiaceae és Oxalydia). Másoknál szárnyak segítik az elterjedést, miként a szárnyas Amentaceaenál. Vagy tollformájú szőrökkel, miként a Valerianae (Valerianaceae), Synantherae, Dipsaceae (Dipsacaceae), Cyperaceae esetében. A könnyebb magokat a szelek jelentős távolságra viszik, a súlyosabbakat a víz hosszú úton szállítja, másokat az ég madarai szállítanak, az emlősök, különféle egerek hordanak szét. Végül az ember is ezt teszi akaratlanul. JEGYZETEK 1. Diószegi Sámuel : Orvosi Fűvész Könyv, mint A Magyar Fűvész Könyv Praktika Része. Debrecen 1813. még idealisztikus álláspontot tükröz („vis vitális"), egyszersmind bőven tartalmazza már a korának megfelelő dialektikus gondolkodási elemeket. 2. /, F. Blumenbach (1752—1840) német természettudós, az összehasonlító anatómia és fiziológia művelője. 3. „Diadephiae osztály" = kétfalkás osztály — Linné-féle rendszertani kategória. 4. Generatio heterogenea — értelemszerűen a különböző fajú egyedek találkozása útján létrejövő megtermékenyülést jelenti. 5. Generatio homogenea — értelemszerűen az azonos fajú egyedek találkozása útján létrejövő megtermékenyülést jelenti. 6. Ch. G. Ehrenberg (1795—1876) német zoológus és bonatikus, a növény- és állattani mikroszkópia egyik megalapítója. 7. „Matéria Pristleyana" = minden valószínűség szerint oxigén. /. Priestley (1732—1804), Scheeletal függetlenül felfedezte az oxigént (1771). 8. Az abiotikus tényezők növényökológiai hatását tárgyalja e helyen a szerző, egyben kimeríti a generatio spontanae (ősnemzés) arisztotelészi koncepcióját is. 9. Generatio monogenea — egyivarú szaporodás 10. Generatio digenea = kétivarú szaporodás 11. Chorion = külső magzatburok (állattani fogalom) ; itt külső magburok = integumentum externum