Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján

és 6 font dénárt. Orvosi és gyógyszerkiadása tehát felért egy tekintélyesebb ember évi jövedelmével! Quellen zur Gesch. der St. Wien II/3. k. 4606. sz. [54] Dl. 38 658. — Veszprémi kpt. gazdasági lt. Budai bortizedlajstrom. [55] L. rá a készülő Budapest Története I. k.-be írt fejezetünket. [56] Ol. Ft. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 71. fasc. 2, nr. 12. [57] Prot. Budense 458 — 59. [58] L. az 54. j-ben id. tizedlajstromokat. [59] Lederer Emma: Régi magyar űrmértékek. = Századok 57 — 58. 1923 — 24. 317. — A borbélyokra, sebészekre stb. a korabeli Erdélyben 1. Stefan Pascu .Mestesugurile din Transilvania píná ín secolul al XVI-lea, H. n., 1954, 221 — 24. [60] Vö. Kubinyi András : Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. = Tanulmányok Budapest múltjából 16. 1964. 140-41, 159 — 62. [61] Ezt mutatják az 54. j-ben id. tizedlajstromok. — Vö. Szarvas Gábor—Simonyi Zsigmond : Magyar Nyelvtörténeti Szótár a legrégibb nyelvemlékektől a nyelvújításig, II. k. Bp., 1891, 1247. [62] Vö. Ernyey gyógyszerésztörténeti szempontból kissé apologetikus ízű i. m., különösen 12 — 16. [63] Fügedi Erik: Topográfia és városi fejlődés a középkori Óbudán. - Tanulmányok Budapest múltjából 13. 1959. 4.4.; 30. j. [64] Fügedi előbb id. helyén szószerint idézve. [65] Fügedi előbb i. m. 46. [66] Mittellateinisches Wörterbuch I. Bd. Lieferung 5, Berlin 1962, 768 — 770. Az idézett 770. hasáb. [67] Szarvas—Simonyi i. m. [68] Mollay : Das Omer Stadtrecht i. m. 99, 158. — Ernyey i. m. 12. skk. a szöveget kissé félreértette. [69] Hozzánk hasonlóan értelmezik a szöveget Fügedi: Topográfia i. m. 45 — 46, valamint Gárdonyi Albert : Buda középkori helyrajza. = Tanulmányok Budapest múltjából 4. 1936. 85. Ez utóbbi azonban tévesen a boltosokkal, azaz selyemkereskedőkkel is azonosítja a patikárusokat. [70] Joseph Chmel : Materialien zur österreichischen Geschichte aus Archiven und Bibliotheken, II. k. Wien 1838, 393-401. [71] Takáts Sándor: Művelődéstörténeti tanulmányok a XVI —XVII. századból (Nemzeti Könyvtár), Bp. 1961, 142, 141. — Megjegyezzük azonban, hogy teljesen nem értünk egyet Takátscszl. Bár a patika szó jóval tágabb értelmű kifejezés a gyógyszertárnál, nem azonos a kalmárbolttal, amelynek szintén megvoltak a speciális árui, mint ahogy a patikának is a sajátjai. L. erre részletesen a Budapest Története I. kötetébe írt fejezetünket. [72] /. Chr. v. Engel : Geschichte des Ungrischen Reichs und seiner Nebenländer, I. k. Halle 1797, 96, 170, 179. [73] Divéky Adorján: Zsigmond lengyel herceg budai számadásai (1500—1502,. 1505). = Magyar Történelmi Tár 26. 1914. 43, 198, 199, 202, 211. [74] Uo. 22, 23, 28, 39, 44 stb. [75] Uo. 136, 195, 204. [76] Uo. 186, 211. [77] Uo. 153, 186. [78] Uo. 70, 74, 77, 81, 86, 93, 103 stb. [79] Uo. 73.