Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján

[80] „Item universi mercatores, institores, apothecarii, pannicidae, boltharii et alii foeneratores in liberis et aliis civitatibus muratis residentes, vigesimam partem rerum eorum mercimonialium fideliter conscientioseque contribuere teneantur" Magyar Törvénytár. 1000—1526. évi törvényczikkek, Bp., 1899, 790. — Megjegyezzük, hogy a Törvénytárban kiadott fordítás (791. 1.) több helyen téves. Pl. pannicida szószerint posztómetsző, helyesen posztókereskedő. Mályusz Elemér : Budai Farkas László. = Tanulmányok Budapest múltjából 15. 1963. 157 —158. — Boltharius pedig boltos, azaz bolthajtásos helyiségben kereskedő, németül Gewölbherr, selyemkereskedő. Uo. 160, — Vö. még Georg v. Belov : Probleme der Wirtschaftsgeschichte. Eine Einführung in das Studium der Wirtschaftsgeschichte, Tübingen, 1926, 331 — 33. [81] Karl Schalk: Aus der Zeit des Österreichischen Faustrechts 1440—1463. Das Wiener Patrizitat um die Zeit des Aufstandes von 1462 und die Gründe dieses Ergebnisses. (Abhandlungen zur Geschichte und Quellenkunde der Stadt Wien, III. Bd.) Wien, 1919, 472-479. [82] I. m. 84 — 86. [83] Pataki : A budai vár középkori helyrajza. = Budapest Régiségei 15. 1950. 249 — 51. — A középkori elnevezéseket nem teljesen helyesen „Boltosok-utcájának", „Fűszeresek-sorának" fordítja, de jól mondja, hogy a patikusok üzletei fűszer, pipere és gyógyáruboltok. (Bolt itt mai értelemben értendő!) [84] Ol. Ft. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 67. fasc. 7. nr. 3; Lad. 71. fasc. 1, nr. 13 — 14, 17 — 19. [85] Dl. 17 675. — Vö. még Czagány István: A budavári „Arany sas" patika.^ Orvostörténeti Közlemények 44. 1968. 54—55. [86] L. fenn 54. j., továbbá Ol. Ft. Esztergomi kpt. magán lt. Lad. 72. fasc. 1. nr. 5. — Ez is Pataki mellett szól. 1465-ben a Krisztus teste-kápolna házát a Szt. György piac keleti oldalára, a templommal szemben határozták meg, azaz a mai Dísz-téren állott. Fővárosi Lt. Mohács e. gy. 2. [87] „in serié apothecariorum ex opposito praetorii", Történelmi Tár, 1901, 256. [88] L. fenn, 54. j. [89] Mollay : Das Ofner Stadtrecht i. m. 113 —115. (154. cikkely.) — Ez különben megfelelt a középkori városokban szokásos elhelyezkedésüknek. Lübeckben pl. az apothecariusok árusítóhelyei a többi „Crambodae" között, a főtéren állottak. (Vö. a budai „stain krémen" a Jogkönyv id. h.-én.) Fritz Rörig : Wirtschaftskräfte im Mittelalter. Abhandlungen zur Stadt- und Hansegeschichte, Weimar, 1959, 84 — 86. [90] A főtérre 1. még A. Kubinyi : Topographic Growth of Buda up to 1541 Nouvelles Études Historiques publiées à l'occasion du XII

e Congrès International des Sciences Historiques par la Commision Nationale des Historiens Hongrois, I. k. Bp., 1965, 142 — 143. [91] Vö. Mittellateinisches Wörterbuch, I. Bd. Lief. 7. Berlin, 1964, 972. hasáb: a szó a patikárus szinonimája. [92] Dl. 22 801, 37 194. [93] Sopronból csak egy adatot idézhetünk, 1495-ből: Házi i. m. II/5. k. 46. — Az erdélyi városokban is kevesen éltek: Pascu i. m. 224. o. 1. j. [94] Gárdonyi ugyan (i. m. 84.) érthetetlen módon még latinul is idézi egy 1462. szeptember 1-én kelt oklevél szövegét, amely a Patikárusok során állott „apothecariusok testülete (confraternitas)" házát említi. Sajnos azonban, hogy az idézett oklevélben (Dl. 15 766) „confraternitatis carnificum" olvasható] [95] L. fenn, 54. j.