Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján

1000 Ft adót fizetett a királynak. Teleki József: Hunyadiak kora Magyar­országon, XII. k. Pest, 1857, 477. — Hippolit utódai is tartottak háziorvost. 1510-ben Bakócz prímás orvosát Jánosnak hívták. Dl. 46 950. [6] 1503: J. B. Tkalcic: Monumenta liberae regiae civitatis Zagrabiae, XI. k. Zagreb, 1905, 82-85. — Vö. uo. 79, 88. [7] L. rá pl. Fógel; II. Ulászló i. m. 94 és alább 39 — 40. j. [8] A Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család története. Oklevéltár, II. k. 392—93, 396 — 97. — Vö. még Veress Endre : Olasz egyetemeken járt magyar­országi tanulók anyakönyve és iratai 1221 — 1864 (Mon. Hung. Italica. Olasz­országi magyar emlékek III. k.), Bp., 1941, 414. [9] Herczeg i. m. 39 — 43. — Elődjének, Brixeni Lőrincnek a főúr Podmaniczky bizonyára elmaradt honoráriuma fejében tartozott 40 Ft-tal. Dl. 46 950. [10] L. fenn, 4. j. [11] Archives Départemantales de l'Aveyron, E. 2584. Cahiers 1 — ff-es 2 et 5. Fényképmásolatát Vajay Szabolcs barátomnak köszönöm. (L. fenn, 4. j.) — V. ö. még Fógel : II. Ulászló 94. [12] A bécsi egyetem orvosi kara 1494. június 18-án tartott ülésén, amelyen Kunt­stock Gergely dr. budai orvos is megjelent, foglalkozott azokkal a vádakkal, hogy a doktorok csak 2 dukát (kb. annyi mint 2 magyar Ft) ellenében tartanak betegvizitet. (Karl Schrauf : Acta facultatis medicináé universitatis Vindo­bonensis, III. k. Wien, 1904, 25.) — Két dukát egy vizitért olyan hihetetlenül magas összeg, hogy feltétlenül túlzásnak kell tekintenünk. Nyilvánvaló azon­ban, hogy az adatot teljesen nem vethetjük el. Ha csak egy dukátot, vagy akár felet kért az orvos, az is olyan magas összeg, hogy a polgárság zöme nem tudta megfizetni. [13] Vö. pl. Hints i. m. II. k. 308 — 309. — Korbuly i. m. 370. — Ortvay Tivadar : Pozsony város története, II/4. k. Pozsony 1903, 285. stb. — Német városokban már a XIV. században adtak ki orvosi rendtartásokat, Zsigmond király pedig 1426-ban minden német városnak elrendelte városi orvos alkalmazását. Her­mann Peters : Arzt und Heilkunst. (Monographien zur deutschen Kultur­geschichte, Bd. III.) é. és h. n. 20. skk. — Ernst Königer : Aus der Geschichte der Heilkunst. Von Ärzten, Badern und Chirurgen. (Bibliothek des Germani­schen National-Museums Nürnberg zur deutschen Kunst- und Kuhurge­schichte, Bd. 10.) München, 1958, 44. skk. [14] Ortvay i. m. II/4. k. 284 — 87. — Megjegyezzük, hogy Ortvay kissé túloz, és nem minden nála szereplő orvos lehetett valóban az. Az „Arzt" vezetéknevűek egy részének ez bizonyára valóban vezetékneve, nem pedig foglalkozásmeg­jelölése volt. [15] őt is „Arzt" vezetéknévvel említik, de az időnként neve mellé helyezett mes­ter címe alapján talán mégis orvosnak tekinthetjük. Házi Jenő : Sopron sz, kir. város története, Sopron, 1/5. k. 300-301; H/4, k. 162, 192, 208, 230, 244, 282, 295, 298, 311; II/6. k. 195, 219. [16] Házi i. m. II/5. k. 168; II/6. k. 285. [17] Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyvei és iratai (12(54 — 1864). Fontes rerum Hungaricarum. Magyar Történelmi For­rások I, k. Bp., 1915, és u. ö, Olasz egyetemeken... i. m. [18] Schrauf i. m. III. k. 145. — Lehet, sőt valószínű, hogy azzal a szintén budai Uthman Jánossal azonos személy, aki 1524-ben Wittenbergben iratkozott be, feltehetően Luther híveként. Franki Vilmos : A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században, Bp., 1873, 294. (A lapszám sajtóhibával 296-nak van nyomva!)

Next

/
Oldalképek
Tartalom