Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján

1000 Ft adót fizetett a királynak. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon, XII. k. Pest, 1857, 477. — Hippolit utódai is tartottak háziorvost. 1510-ben Bakócz prímás orvosát Jánosnak hívták. Dl. 46 950. [6] 1503: J. B. Tkalcic: Monumenta liberae regiae civitatis Zagrabiae, XI. k. Zagreb, 1905, 82-85. — Vö. uo. 79, 88. [7] L. rá pl. Fógel; II. Ulászló i. m. 94 és alább 39 — 40. j. [8] A Tomaj-nemzetségbeli Losonczi Bánffy-család története. Oklevéltár, II. k. 392—93, 396 — 97. — Vö. még Veress Endre : Olasz egyetemeken járt magyarországi tanulók anyakönyve és iratai 1221 — 1864 (Mon. Hung. Italica. Olaszországi magyar emlékek III. k.), Bp., 1941, 414. [9] Herczeg i. m. 39 — 43. — Elődjének, Brixeni Lőrincnek a főúr Podmaniczky bizonyára elmaradt honoráriuma fejében tartozott 40 Ft-tal. Dl. 46 950. [10] L. fenn, 4. j. [11] Archives Départemantales de l'Aveyron, E. 2584. Cahiers 1 — ff-es 2 et 5. Fényképmásolatát Vajay Szabolcs barátomnak köszönöm. (L. fenn, 4. j.) — V. ö. még Fógel : II. Ulászló 94. [12] A bécsi egyetem orvosi kara 1494. június 18-án tartott ülésén, amelyen Kuntstock Gergely dr. budai orvos is megjelent, foglalkozott azokkal a vádakkal, hogy a doktorok csak 2 dukát (kb. annyi mint 2 magyar Ft) ellenében tartanak betegvizitet. (Karl Schrauf : Acta facultatis medicináé universitatis Vindobonensis, III. k. Wien, 1904, 25.) — Két dukát egy vizitért olyan hihetetlenül magas összeg, hogy feltétlenül túlzásnak kell tekintenünk. Nyilvánvaló azonban, hogy az adatot teljesen nem vethetjük el. Ha csak egy dukátot, vagy akár felet kért az orvos, az is olyan magas összeg, hogy a polgárság zöme nem tudta megfizetni. [13] Vö. pl. Hints i. m. II. k. 308 — 309. — Korbuly i. m. 370. — Ortvay Tivadar : Pozsony város története, II/4. k. Pozsony 1903, 285. stb. — Német városokban már a XIV. században adtak ki orvosi rendtartásokat, Zsigmond király pedig 1426-ban minden német városnak elrendelte városi orvos alkalmazását. Hermann Peters : Arzt und Heilkunst. (Monographien zur deutschen Kulturgeschichte, Bd. III.) é. és h. n. 20. skk. — Ernst Königer : Aus der Geschichte der Heilkunst. Von Ärzten, Badern und Chirurgen. (Bibliothek des Germanischen National-Museums Nürnberg zur deutschen Kunst- und Kuhurgeschichte, Bd. 10.) München, 1958, 44. skk. [14] Ortvay i. m. II/4. k. 284 — 87. — Megjegyezzük, hogy Ortvay kissé túloz, és nem minden nála szereplő orvos lehetett valóban az. Az „Arzt" vezetéknevűek egy részének ez bizonyára valóban vezetékneve, nem pedig foglalkozásmegjelölése volt. [15] őt is „Arzt" vezetéknévvel említik, de az időnként neve mellé helyezett mester címe alapján talán mégis orvosnak tekinthetjük. Házi Jenő : Sopron sz, kir. város története, Sopron, 1/5. k. 300-301; H/4, k. 162, 192, 208, 230, 244, 282, 295, 298, 311; II/6. k. 195, 219. [16] Házi i. m. II/5. k. 168; II/6. k. 285. [17] Veress Endre: A paduai egyetem magyarországi tanulóinak anyakönyvei és iratai (12(54 — 1864). Fontes rerum Hungaricarum. Magyar Történelmi Források I, k. Bp., 1915, és u. ö, Olasz egyetemeken... i. m. [18] Schrauf i. m. III. k. 145. — Lehet, sőt valószínű, hogy azzal a szintén budai Uthman Jánossal azonos személy, aki 1524-ben Wittenbergben iratkozott be, feltehetően Luther híveként. Franki Vilmos : A hazai és külföldi iskolázás a XVI. században, Bp., 1873, 294. (A lapszám sajtóhibával 296-nak van nyomva!)