Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)

TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján

[19] Schrauf i. m. III. k. 52. [20] Uo. II. k. Wien, 1899, passim, és Richard Perger: Neue Hypothesen zur Frühzeit des Malers Lukas Cranach des Älteren. = Wiener Geschichtsblätter 21. (81.) 1966. 72. L. itt a legfontosabb régebbi irodalom idézését is. Vö. még Geschichte der Stadt Wien, hsgg. von Alterthumsvereine zu Wien, II/2. Bd. Wien, 1905, 551. skk. [21] Perger i. m. 70—77. — Kubinyi András: Budai és pesti polgárok családi összeköttetései a Jagelló-korban. = Levéltári Közlemények 37. 1966. 251 — 53. [22] Ernyey József : Egy német gyógyszerész Budán Mátyás és II. Ulászló idején. Kny. a Magyar Gyógyszerésztud. Társaság Értesítője 1940. évi 4. sz.-ból. Pápa, 1940, 1 — 27. — Megjegyezzük, hogy Engelhart magát többnyire keresztnevén és foglalkozásán nevezte, azonban egy oklevélen, amelyen mint Engelhart App' (azaz rövidítve Appoteker) szerepel, látható a pecsétje, és ezen a címerén kívül E. W. monogram. (Címere különben malomkereket ábrázolt.) Helmut Frhr. Háller v. Hallerstein : Deutsche Kaufleute in Ofen zur Zeit der Jagelionen. = Mitteilungen des Vereins für Geschichte der Stadt Nürnberg 51. 1962. 409. o. 13. j. Kéziratom nyomdába adása után találtam meg a bécsi egyetem anyakönyvében Engelhardus Wild de Hersprugk-ot, aki 1458-ban iratkozott be — nyilván az artes fakultásra — mint az egyetemi rajnai nemzet tagja. (L. alább, a 36. j.-ben idézett bécsi anyakönyvet : Die Matrikel... 59.). Ezek szerint Wild 1476-ban kb. 35 éves lehetett. Hersbruck, szülővárosa Nürberg mellett fekszik. Az nem tudjuk, hogy elvégezte-e Wild az artes fakultást. Orvostudományt — tudomásunk szerint — nem tanult. [23] Ernyey i. m. 1 — 3, 16, 18. [24] Ernyey érthetetlenül, az általa idézett végrendelettől és Madzsar tanulmányától eltérően 1474-re tette az első végrendelet keltét, de a második dátuma is hibás. I. m. 16, 18. — Vö. Zala vármegye története. Oklevéltár (szerk. Nagy Imre, Véghelyi Dezső és Nagy Gyula.) II. k. Bp., 1890, 605—610. —Madzsar Imre: Ernuszt János és háza Budán, Századok 52. 1918. 58 — 59, 67. (Ernyey sajtóhibával idéz.) [25] Mint ahogy azt Ernyey is feltételezte, i. m. 1. [26] A fent említett Tamás soproni orvos is szerepelt egy ízben kereskedelemmel összefüggő ügyben, Házi i. m. 1/5. k. 300 — 301. [27] Ezt már Ernyey is helyesen látta. (/. m. 19.) A cím az Ernuszt-végrendeletben is előfordul: Zala vm. története i. m. II. k. 605. [28] Vö. Ernyei i. m. 18—19. — Érvelése azonban nem helyes: a magister cím nem csupán a professzoroknak járt ki. A fent említett pesti származású orvostanhallgató is már artium magisterként iratkozott be az orvoskarra. — Ábel Jenő : Egyetemeink a középkorban, Bp., 1881, 42. is megkérdőjelezi főiskolai tanárságát. [29] Schrauf i. m. II. k. 215, 165. — Tichtelvz 1. pl. Alfons Lhotsky : Quellenkunde zur mittelalterlichen Geschichte Österreichs (Mitteilungen des Instituts für Österreichische Geschichtsforschung, Ergänzungsband XIX), Graz —Köln, 1963, 426 — 427. — Balogh i. m. I. k. 646. és az ott id. források és irodalom. [30] Schrauf i. m. II. k. 208-209. [31] ,,Gregorius Weger alias Kundtstockh, nacione et studio Wiennensis", Schrauf III. k. 1. — 1494: „egregius doctor Magister Gregorius Kunnttstokch de Buda, natus quidem Viennensis, sed Bude residens, quem ferme omnis homo Weger cognominabat" uo. III. k. 25. — L. még uo. 306.