Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 54. (Budapest, 1970)
TANULMÁNYOK - Kubinyi András: Az egészségügyi foglalkozásúak társadalmi és gazdasági helyzete Budán a XV-XVI. század fordulóján
érzékkel megáldott háziorvosát nem csupán gyógyításával bízta meg. Mind az JSrrcuszí-végrendeletben, mind a nyolcvanas években bekövetkezett halálával kapcsolatban említett „venerabilis" címe alapján viszont arra kell következtetnünk, hogy jelentősebb egyházi javadalommal rendelkezett: ilyet pedig bizonyára nem a kereskedő, hanem az orvos Heydentrich kapott [27], Nevét tudományos körökben is ismerték, ahogy ezt a i?o/zr&ec/c-levélváltásból tudjuk. Nem valószínű azonban, hogy a budai egyetem tanára lett volna [28]. A következő orvos — Kuntstock Gergely dr. — pályája szinte iskolapéldája a magyar főváros „polgári" orvosai életútjának. 1470. augusztus 20-án iratkozott be a bécsi orvoskarra a helyi születésű Weger Gergely, majd 1474. szeptember 13-án egyszerre tett orvostudományi baccalaureatust a „mesteri" (azaz a „szabad művészetek mestere", mai fogalmak szerint bölcsészdoktor) címet viselő Gergely a szintén „mester" Tichtel\e\, a későbbi híres bécsi orvosprofesszor és naplóíróval [29]. Két év múlva, 1470. december 18-án ugyancsak Tichteüel együtt megszerezte a doktorátust, tehát hat évig tanulta az orvostudományt [30]. Weger valódi nevét a bécsi egyetem orvosdoktorainak egyik jegyzékéből és egy 1494. évi orvoskari határozatból ismerjük meg. E szerint Kuntstock Gergelynek hívták, és bár bécsi születésű és származású volt, Budán lakott. Mindenki azonban Wegemek nevezte [31]. Kuntstock származását kutatva a bécsi okleveles anyagban találtunk egy Hans Kuntstock nevű bécsi polgárt, aki 1447-től 1472-ig városa hites „Weger"-je, mérlegmestere volt. Nyilvánvaló, hogy Gergelyt apja negyedszáz éven át viselt állásáról nevezték el Wegemek [32], Gergely doktorátusa után nem sokkal költözködhetett Budára. 1482-ben és 1491-ben említenek egy budai Mindszent utcai (ma Úri u.) házat, amelynek tulajdonosa egy Gergely nevű orvosdoktor. Mindkét alkalommal ,,egregius ,r címmel illetik, de másodszor azt is hozzáteszik, hogy a város polgára [33]. 1499-ben azután 4%-os kamatra 400 Ft kölcsönt vett fel házára az esztergomi Szt. István káptalantól. (Formailag, az egyházi kamatszedési tilalom megkerülése végett, ez házadásvételi szerződés, ahol hitelező a fizetendő kamat fejében bérbe veszi az „eladott" ingatlant.) Kuntstock Gergelyt ,,egregius" úrnak, a szabad művészetek és az orvostudomány doktorának, a város esküdtjének (azaz a tizenkéttagú tanács tagjának) nevezi az oklevél. Felesége Anna, fia Kristóf [34]. Ezek az adatok két szempontból érdekesek: egyrészt az állandóan használt egregius cím miatt: az akkori Magyarországon ez vagy a középbirtokos nemeseknek, vagy a magasabb rangú királyi és főúri tisztviselőknek járt csupán [35], másrészt városi tanácstagsága miatt, mert ez meg azt mutatja, hogy a városi patriciátushoz számított. Kristóf nevű fiát szintén Bécsbe küldte tanulni. Arra nincs adat, hogy apja hivatására készült volna Kristóf. 1490. április 14-én iratkozott be a bécsi egyetem „artes" fakultására, majd három évvel később az egyetem ún. magyar nemzetébe is felvétette magát. Első alkalommal Chuntstock, másként Weger Kristófnak írták a nevét: a bécsiek tehát még emlékeztek nagyapjára, míg a „magyar nemzetnél" csak vezetéknévvel fordul elő. Mindkét esetben azonban nobilis, azaz nemes címmel illették [36], Kristóf neve még egy ízben fordul elő forrásainkban. A Fugger-cég 1527. évi leltára a régi magyarországi adósok között tünteti fel elég tekintélyes adóssággal, 118 Ft, 34 d-al [37].
