Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - Duka Zólyomi Norbert: Orvosképzés a nagyszombati egyetem orvosi karán
ORVOSKÉPZÉS A NAGYSZOMBATI EGYETEM ORVOSTUDOMÁNYI KARÁN DUKA ZÓLYOMI NORBERT* -ben alakult meg de jure a nagyszombati, Pázmány Péter alapította gyetemen az orvostudományi kar Mária Terézia királynő leiratai alapján [1], November 7-én gróf Fekete György udvari alkancellárt az egész egyetem élére Supremus Directornak nevezték ki [2], december 14-én az orvostudományi kar létesítéséről szóló rezolúciót írta alá az uralkodónő [3], Midőn világi személyt nevezett ki kari igazgatónak, Gilg József nagyszombati városi orvos személyében, ezzel az új kar jellegét is meghatározta: már nem egyházi vezetés alá helyezett intézményről volt szó, mint az eddigiek, hanem mai kifejezéssel élve „állami" intézményről. Minden ügyben a legfőbb döntés jogát önmagának tartotta fenn, ami a további fejlődés során többször hathatósan meg is nyilvánult. E jogi intézkedéseknek keltezése természetesen nem fedi a működés tényleges megkezdését. Ennek időpontját is más-más naptól lehet számítani. 1770. november 7-én volt az ünnepélyes megnyitás, november 8-án kezdődtek meg az előadások, de az orvosi karon a helyiségkérdésre való tekintettel csak november 29-én [4]. Azonban ez az időpont sem jelzi az orvosképzés tényleges megkezdését, mert az elején csak a sebészek képzése folyt. 1770-ben, sőt 1771-ben egy név sem szerepel az orvosok immatrikulációs anyakönyvében [5], az oktatás ekkor csak a 22 seb észjelöltre korlátozódott. így az orvosképzést reálisan 1772-től kell számítani. Ennek az időpontnak meghatározása nemcsak formális jelentőségű. A nagyszombati időszak eredményeinek elrajzolásához vezethetne, ha az 1769-es de jure megalakulásától 1777. augusztus 14-éig (az utolsó nagyszombati vizsgáig) számított időszakot vennők alapul. Ténylegesen a szó szoros értelmében öt évig folyt orvosképzés Nagyszombatban (a sebész-, bába- és gyógyszerészképzéstől eltekintve). Ha ezt az időszakot vesszük tekintetbe, még kedvezőbb színben tűnnek fel az elért eredmények, az elérésükre rendelkezésre álló rövid időtartamhoz mérten. Erre az időszakra a szakirodalom bő adatokkal szolgál, de különösen a régebbi írások az adatokat előre megállapított feltevéseknek rendelték alá, pl. MagyaryKossa Gyula, Györy Tibor annak bizonyítására, hogy a nagyszombati orvoskép* A szerző nem foglalkozik a nagyszombati gyógyszerészképzés történetével, amelyet külön tanulmányban — „Gyógyszerészképzés a nagyszombati egyetemen" (1770—1777) címen — Perényi Frigyes dolgozott fel. Az Orvostörténeti Közlemények egyik későbbi kötetében jelenik meg.