Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 51-53. (Budapest, 1969)
SZEMLE KÖNYVEKRŐL - Boris Evgen'evic Raikov: Karl Ernst von Baer 1792—1876. Sein Leben und sein Werk (Vida Tivadar)
Chirurgia c. műve a sebészet első nyomtatott tankönyve : későgótikus fametszetei elsősorban a lőtt sebek kezelését és az amputálást ábrázolják. A XV. század a vallásos orvosi tárgyú címlapok virágkora, ekkor tűnik fel az ősnyomtatványokon Szt. Kozma és Dámján képe is. De elég nagy számban találunk orvosi Zsánerjeleneteket. Az anatómiai tárgyú késői ősnyomtatványok didaktikai szempontból valóságos új korszakot jelentenek az orvosi illusztrációk történetében, sőt a későbbi ábrázolások alapjául is ezek szolgálnak. Részletesen foglalkozik Leonardo da Vinci anatómiai ábráival, amelyek ma is teljes elevenséggel hatnak, és Vesalius „Fabrica"-jának voltak előfutárai ( Berengare da Capri, Johannes Dryander stb.). Az egyes testrészeket szisztematikusan — belülről kifelé — felépítve ábrázolja, a csontvázon, az izmokon és az idegeken keresztül. Újat hoztak ezek is az anatómiai ábrázolásban, amit azután Vesalius fejlesztett tovább. A „Fabrica" az orvostudomány és könyvművészet klasszikus alkotása, művével mindkettőt magas rangra emelte. Fametszetei a renaissance legszebb alkotásai közé tartoznak. A viszonylag nagyszámú anatómiai illusztráció mellett megtalálhatók a XVI. században — ha kisebb számban is — az egyes orvosi szakágak, elsősorban a sebészet és a szülészet ábrázolásai is. A sebészetben igen jelentős forrásértéke van a sebészeti műszereket bemutató ábráknak. Gerssdorrf „Feldtbuch"-ja a német sebészet történetében nagy szerepet játszik. A trepanálástól az égető vasak alkalmazásáig számos eszköz használatát ismerhetjük meg ezekből a fametszetekből. A szülészet ábrázolása az ókorba nyúlik vissza, de önálló művek e szakágból inkább csak a XVI. század elején jelennek meg (Eucharius Rösslin, Walter Ryff), ugyanígy a patológia, a fejlődési rendellenességek és a botanika tárgyköréből. A szerző külön fejezetet szentelt az orvosi címlapok fejlődéstörténetének, amelynek meghatározó szerepe van ebben a korban. A ritka szép kiállítású könyvet pontos név- és tárgy-, valamint ábramutató egészíti ki. L. Szász Eva Boris Evgen'evic Raikov : Karl Ernst von Baer 1792—1876 Sein Leben und sein Werk (Oroszból németre fordította és német jegyzetekkel ellátta Heinrich von Knorre). Leipzig, J. A. Barth, 1968. 516 1. 20 tábla. 68,— M. Az Acía Historka Leopoldina 5. számaként megjelent vaskos könyv a Szovjet Tudományos Akadémia Kiadóvállalatánál 1961-ben napvilágot látott orosz nyelvű eredeti műnek a fordítása. A szerző, aki 1966. augusztus 1-én, 85 éves korában meghalt, már nem érhette meg a német fordítás megjelenését, amelyhez még maga írt előszót. Ebben leírja munkája keletkezéstörténetét. Ezt követi a fordító bevezetése a németnyelvű kiadáshoz. Az életrajz négy nagyobb részre tagolódik: I. Tanulóévek, II. A königsbergi egyetem tanára, III. Oroszországi élete és tudományos tevékenysége, IV. K. E. von Baer élettani és bölcseleti nézetei. Az I. részből megemlítjük, hogy szülei földbirtokosok voltak az észtországi
