Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 50. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Regöly-Mérei Gyula: Fejezetek a fertőző betegségek történetéből (Gerlóczy Zsigmond emlékére)

„Ha tévedtem volna és a kísérlet életveszélyes — írja Pettenkofer —, akkor is nyugodtan néznék szembe a halállal, mert ez nem könnyelmű vagy gyáva öngyilkosság lenne, hanem úgy halnék meg, mint katona a csatamezőn/' Annak okát, hogy ezek az önkísérletek nem jártak súlyosabb megbetegedéssel, feltehetően abban kereshetjük, hogy nem éhomra, hanem bőséges reggeli után kerültek a gyomorba a kórokozók, másrészt pedig többszörös táptalaj-passage-on átvitt tenyészetet használtak. Pettenkofer és Emmerich hősi önkísérlete nem cáfolhatta meg Koch megállapításait, aki munkatársaival együtt már ekkor bakteriológiailag is bizonyította a fertőzött ivóvíz szerepét a járványok terjesztésében. Ezt mások is megerősítették, így Fodor József (typhus [49]), Pertik (cholera [127]), valamint Rigler (cholera, typhus [147, 148]). Mecsnyikov arra a nézetre jutott, hogy az uralkodó bélflóra is befolyásolja a bélrendszerbe került comma-baktériumok virulenciáját, és ezért a choleras megbetegedésre kedvező, „microbes favorisants"', valamint az azt hátráltató, „microbes empêchants" csoportokra osztotta a normális bélbaktériumokat (Podach [135]). Felfogásának bizonyítására Mecsnyikov és munkatársai cholerabetegekből kitenyésztett kórokozókkal végeztek önkísérleteket, Mecsnyikov és Latapie egészségesek maradtak, ámde Jupillenak csaknem életébe került ez a vizsgálat. Zabolotnij és Kirillovics (1893) önkísérletben bizonyították a bacülusgazdák szerepét (Podach [135]). Megbecsüléssel idézzük azok emlékét, akik önkísérletben kockáztatták életüket az emberiség jólétéért. Haffkins 1895-ben előállította elölt kórokozókból az első aktív oltóanyagot, amit később Pfeiffer és Kolle tökéletesített. Pfeiffer és Friedberger készítettek gyógysavót [120]. 1892 és 1893-ban 530 cholera-beteget ápoltak a budapesti járványkórházban, a halálozás ekkor 50,11% volt [56, 68]. A járványellenes küzdelem sikerét bizonyítják a Prinzingtől [137] átvett alábbi adatok is (VI. táblázat). Az első világháborúban a járvány elfojtása Magyarországon Korányi Sándor, valamint Gerlóczy Zsigmond érdeme. VI. táblázat Cholera-megbetegedések az első világháborúban év osztrák-magyar hadsereg magyar vonatkozásban* év megbetegedett meghalt meghalt 1914 49 082 11 080 1153 1915 28 372 5 146 4057 1916 825 22 16 1917 nem ismert 4 1918 nem ismert 2 1919 nem ismert 1 * Magyarország területén cholerában meghalt katonai és polgári személyek száma.