Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Seregély György—Szentgyörgyi István: Adatok az anticoncipiensek történetéhez

az i. e. 1550-ből származó és Luxorban 1873-ban megtalált Ebers papyrus. (Jó állapotban van a lipcsei Karl Marx egyetemen.) Ez az első olyan írásos emlék, mely hüvelytampont ajánlott akácfőzettel és mézzel átitatva. A Berlin papyrus (i. e. 1300) „Mimi"-vel való hüvelyfüstölést javasolt coitus előtt, utána pedig oldatával való öblítést. (Az anyag mibenléte ismeretlen.) A Ramasseum papyrus méhszáj elé helyezett krokodiltrágyát ajánlott. Az egyiptomiak sebészi módszere­ket is használtak, többek között ovariotomiát. A férfiak penisükön különféle tokokat viseltek sérülés, rovarcsípés, kígyómarás és fertőzés ellen. Egyesek ezeket tartják a condom ősének. A nők fertilitasuk mérséklésére ricinus-magot ettek. A rókabőrt sok helyen viselték a termékenység amulettjeként, vagy ha nem kívántak gyermeket, mellőzték annak hordását. Az anticonceptio történetében az egyiptomi idők szolgáltatták az első írásos bizonyítékokat, de hogy az ősi Egyiptomban milyen fogamzásgátló módszereket használtak az általános gyakor­latban, arra kevés adatunk van. Állítólag az arabok között a magzatburok korai megrepesztése is szokásban volt abortiv célból. Blackman 1927-ben megjelent munkája azt támasztja alá, hogy a legrégibb szokások évezredeken át fennma­radtak, legalább is a századeleji Egyiptomban még divatban voltak a első papyru­sok említett receptjei [23]. PALESZTINA A bibliai Onan történetéből (Genesis 38. szakasz) a coitus interruptus hasz­nálatára lehet következtetni (onanismus conjugalis). Leah és Rachel történetében (Genesis 30. szakasz) a mandragóra alkalmazására bukkanunk, amit a gyermek­áldás elősegítésére adtak. Később Dioscorides azt írta a növényről, hogy aborti­vumként is használható. Hiyya rabbi felesége, Judith a leírások szerint „egy csésze gyökérfőzettel" tette magát meddővé első nehéz szülése után. Yohanan rabbi (meghalt i. e. 279) e gyógyszer következő leiratát hagyta hátra: „Vedd az egyiptomi tövis mézgáját, timsót és kerti sáfrányt, mindegyikből egy denarnyit és keverd össze. Három csésze borral hatásos gonorrhoea ellen és nem sterilizál, két csésze borral jó sárgaság ellen és sterilizál" [24]. A tampon, szivacs használa­tát számos rabbi ajánlotta, annál is inkább, mert a Talmud a coitus interruptusróL mint a férfi védekezéséről elítélő értelemben tett említést, ugyanis annak gyakor­lata ellentmondott a férfira vonatkozó vallási parancsnak, a sokasodás paran­csának. A tamponon kívül a nők coitus utáni erőteljes és gyors altestrázással (violens convulsio, shaking) védekeztek a fogamzás ellen. A rabbik egészségügyi okokból embryotomiát is végeztek. TÁVOL-KELET (KÍNA, INDIA, JAPÁN) Az egyik legrégibb kínai orvosi írás, a Ch'ien chin tang (Ezer arany előirat), amit az i. e. 695-ben meghalt Sun Ssu-mo írt, így tanít: „Végy olajat és higanyt, süsd egy álló napig, végy belőle egy golyócskát éhgyomorra és örökre meddő maradsz". T'ang Shen-wei a higanyt abortívumként említi. A Kínában elterjedt

Next

/
Oldalképek
Tartalom