Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből

a Balassa-házban eltiltani, s a gőzkazánt és gőzgépet eltávolítani javasolja." A Tanács a javaslatot jóváhagyta. Wagner József 1863. október 13-án a Tanácshoz intézett beadványában kérte a 23597. sz. tanácsi határozat megmásítását. A Tanács felterjesztette Wagner kérvényét 1864. február 7-én a Helytartótanácshoz Görgey Istvánnak — Görgey Artúr testvérének — a Tanácshoz 1863. november elején írt beadványával együtt, melyben az ügyvéd kérte, hogy „a veszedelmes vegygyári kazán és gőzgép működése megszüntettessék." 1864. március 14-én 5894. sz. határozatában a Helytartótanács feloldotta a Tanács előző évi döntését, és elrendelte az ügy újratárgyalását. 1864. május 27-én Balassa levelet intézett a Pestvárosi Tanácshoz, melyben közölte, hogy vele egyetlen egy tanácsi határozat ill. Helytartótanácsi rendelet hivatalosan nem közöltetett, mely mint a ház tulajdonosát megillette volna. Tiltakozott beadványában, hogy Wagner a házában egy vegyigyár at akar felállítani a szerződésben kötött megállapodások ellenére. 1864. május 30-án a Szépítési és Építészeti Bizottmány helyszíni vizsgálatot tartott Balassa házában. A vizsgálaton részt vett Balassa, Wagner József, a szomszédos házak tulajdonosai, mindkét fél szakértői stb. A vizsgálat alkalmával a szakértők nem tudtak megegyezni, ezért a bizottság felkérte őket, hogy véleményüket írásban mutassák be. A gőzkazán meghagyását a bizottság nem ellenezte, csak kisebb átalakítások végrehajtását javasolta. Az 1864. július 29-én tartott tanácsülésen tárgyalták a Szépítési és Építészeti Bizottmány javaslatát. A Tanács határozata szerint: „A bizottmány véleménye helyeseltetik a javaslata elfogadtatván a gőzkazán meghagyatása és működtetése oly kikötéssel engedtetik meg, hogy a szakértők által indítványozott módosítások előbb végrehajtassanak." (Wagner ugyanazon a napon, amelyen a tanácsi határozatot hozták, már megkezdte a gőzkazán működtetését.) A Wagner —Balassa ügy nem ért véget. Wagner egy újabb beadványában kérte a Tanácsot, hogy az elrendelt építészeti átalakításokat, ne kelljen végrehajtani. A Tanács felterjesztette a Helytartótanácshoz. A Helytartótanács az 1864. december 24-én hozott 92865. sz. határozatában helybenhagyta a Tanácsnak a rendelkezését, hogy a kazánház egész terjedelmében üvegfalazattal láttassék el, míg engedélyezhetőnek tartotta a kazánház és a géphelység közötti ajtónak meghagyását. Wagner József egy újabb beadványában kérte a Tanácsot, hogy az átalakításokat Balassa fizesse. A Tanács felterjesztette a kérvényt a Kancelláriához, amely nem adott helyt Wagner kérésének [25], Később dr. Wagner Jenő és Wagner József a gyógyszerészi és művegytani vállalatukból részvénytársaságot alakítottak, de — miként Baradlai és Bársony írja — „Alig pár év múlva éles ellentétek voltak már a gyógyszerészek s a vállalat régi tulajdonosai között, és olyan súlyos vádak is hangzottak el azok ellen, hogy..., a gyógyszerészeket 40 000 forinttal károsították meg." [26]. Balassa házának lakóit nem ismerjük közvetlenül, mivel ebben az időben Pesten még lakóösszeírásokat nem tartottak. 1864. május 30-án a ház lakói egy beadványt intéztek a Tanácshoz, melyben tiltakoztak a Wagner által felállított gőzgép ellen. 24-en írták alá a beadványt, többek között Alois Pollák, Moritz Lázár, Sam. Pollák, S. Hecht, Ede Mayer, Ignatz Nufser, Stefan Balassa, S zeller János, A. G. Fürst, Johanna Finaly, Joh. Mérőm, Marcus Abeles, Spitzer Márkus, Sigmund