Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből
Janovitz, Simon Janovitz stb. A ház lakója volt egy bizonyos ideig Görgey Artúr felesége és két gyermeke Bertha és Károly. Görgey István a Wagner-ügyben a Pesti Tanácshoz intézett beadványában közölte, hogy egyik testvére családja részére lakást vett ki a Balassa-házban. Görgey Artúr és István levelezéséből kiderül, hogy az említett személyek Görgey családtagjai, akik Viktringből hazatértek. Feltételezhetően Markusovszky— aki Görgey fejsebét is kezelte, ill. számúzetési helyére is kísérte — vagy Lumniczer hívta fel Görgey István figyelmét a Balassa-féle házban kiadó lakásokra, mivel mindkét orvost több ízben említette a levelezésben a két testvér [27]. (Feltűnő, hogy Balassa nevét egyik Görgey sem említette a leveleiben.) Korán elhunyt testvérének, Balassa Károlynak özvegyét és 7 gyermekét Balassa vette magához [28]. Valószínűleg a házban lakott még Wagner József is, mivel a tanácsi beadványokon lakhelyéül a Váci út 59-et jelölte. Egyáltalán nem feltűnő, hogy Balassa János házat vett, amelyet átépíttetett, mivel Kovács-Sebestény Endre részére 1859-ben Diescher József — Máltás Hugó közreműködésével — háromemeletes házat, míg 1870-ben Kovács József részére Knabe Ignác szintén háromemeletes házat épített [29]. Balassa jelentős közéleti személyiség volt. 1843-ban a Nemzeti Kaszinó tagja lett, sőt 1856-tól 1858-ig választmányi tagja is. A Nemzeti Kaszinó tagja volt Semmelweis és Markusovszky is [30]. 1848-ban a Pestvárosi Képviselőségről lemondott Höggl Cassián helyére — mint a beválasztott képviselők után legtöbb szavazatot kapott jelöltet — Balassát nevezték ki. A testület tagja volt Bene Ferenc, Bugát Pál, Pólya József, Klimkó János stb. [31], 1861-ben és 1867-ben Balassa Pestvárosi Bizottsági tag volt [32]. A Pestvárosi Tanács 1862-ben határozatot hozott az Aldunapart beépítése ügyében. Pest város lakói és háztulajdonosai 416 aláírással ellátott „alázatos felszóllalást" intéztek a Kancelláriához a pesti Duna-partnak házakkal való beépítése tárgyában. Az aláírók közt volt Balassa, Bókay, Stockinger, Pólya, Batizfalvy stb [33]. Balassa János 1868. december 9-én halt meg. A házat 1870, január 20-án Balassa Teréz kiskorú nevére írták [34], Az 1870-es években Özv. Balassa Jánosné lányával együtt Bécsbe, onnan a 90-es években Münchenbe költözött. A pesti Balassa-ház jövedelméből éltek. 1904-ben Balassa Teréz férjhez ment Raffael nyug. samoai kormányzóhoz. A Wagner-féle gyógyszertár 1912-ig a Balassa-házban működött. Ebben az évben az Andrássy út 19-be, majd 1917-ben az Andrássy út 1-be költözött. Még 1946-ban is itt működött a gyógyszertár. Balassa Teréz 1937-ben eladta az édesapja által építtetett házat a Nemzeti Hitelintézet Rt. Nyugdíjpénztára számára és a VII. kerület Kisfaludy u. 20. sz. alatti házat vette meg [35]. 1966. december 1-én kezdődött el a „Balassaház" renoválása. Könnyen megoldható feladat lenne a renoválást végző Műemléki Felügyelőség részéről, hogy a ház falán emléktábla hirdesse, hogy az épületet Ybl Miklós tervei alapján Balassa János, a magyar sebészet megalapítója építtette.
