Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből
madikig szaladnak föl, felül a fejezetek fölött vaskos lizénákban folytatódnak. A Bajcsy-Zsilinszky úti egyszerűbb oldalon az első" emeleti ablakok fent romantikusan továbbhullámzó félköríveket, az első és második emeleten pedig különkülön szegment; illetőleg szögletes foglalatot kapnak ... Teljesen Ybltől valószínűleg a két utcai oldal származik. A bejáratokat az udvar felé árkádszerűen hangsúlyozta. A függőfolyosók vasrácsait is klasszicizálóan rajzolta, de már érezhetjük rajtuk a romantikát" [18]. Balassa az 1803. június közepén Pest város Tanácsához küldött beadványában közölte, hogy háza tökéletesen felépült, és ugyanezen év Jakab naptól (július 25) már lakásra is alkalmas lesz. Kérte a Tanácsot, hogy egészségügyi vizsgálat céljából bizottságot küldjön ki és a benntlakást engedjék meg [19]. A Tanács 1863. júliushó 20-án a 18115. sz. alatt kelt végzése folytán szeptember 25-én orvosrendőri szemlét végzett dr. Tormay, Szumrák és Roch, és a lakhatást 1863. július 25-től megengedték. Az engedélyt 7085. sz. alatt 1865. március 18-án adták ki [20]. Építészetileg teljesen végrehajtották a tervet, csak a Bajcsy-Zsilinszky úti homlokzaton nem készítették el a hármas ikerablakot, hanem lizénákkal választották el. A kapunak eredeti asztalosmunkája van. Az udvar eredetileg körülépített udvaros volt. 1937-ben a hátsó részt lebontották süllyedés miatt. Itt helyezkedett el még [21] Balassa idejében a kocsiszín, az emeleten a lakások. A ház háromemeletes. A pincében raktárak, fáskamrák, a gyógyszertárhoz tartozó vegyműhely, vegyszerraktár és laboratórium helyezkedett el. A földszinten gyógyszertár, írószoba, vegyműhely, több vegyszerkonyha, 8 lakószoba, 3 konyha, istálló és kocsiszín foglalt helyt. Az első és második emeleten egyenként 12 utcai szoba, 6 udvari szoba, 5 előszoba, 5 konyha és kamra, míg a harmadik emeleten 13 utcai szoba, 2 udvari, 5 előszoba, 6 konyha, 5 cselédszoba és kamra készült [22]. Balassáék valószínűleg az első emeleten a ház egész Váci úti frontját foglalták el. 1862. július 12-én Balassa János szerződést kötött dr. Wagner Dániellel és fiaival ifj. Wagner Dániellel és Wagner Józseffel. A szerződésben Balassa bérbe adta a gyógyszerészeknek 1863. július 25-től 1869. július 29-ig a szükséges helységeket a „Gyógyszerészi s Művegytan" vállalat számára. A szerződésben szó volt egy pincebeli helységről, amelyben Wagnerek egy gőzüstöt szándékoztak felállítani a gyógyszertár használatára. A megállapodás szerint az 1834-ben alapított Nádor-gyógyszertár — Terézváros második legrégibb gyógyszertára — a Balassa-házba költözött 1863. július 25-én. A gyógyszertár 1834—1838-ig a „Rettig-Gasse"-ban majd 1838-tól a Balassa-házzal szomszédos Fischer-féle házban működött és mint Terézváros nevezetességét tartották számon [23, 24]. 1863. nyarán a Pestvárosi Tanácshoz egy kérvényt adott be Wagner József, hogy a Balassa-házban a laboratóriumban használandó 4—5 lóerejű gőzgép és katlan felállítását engedélyezze. A helyszíni vizsgálatnál megállapították, hogy „Dr. Balassa házában egy nagyobb — inkább már vegytani gyárnak nevezhető műhely, mintsem gyógyszertári laboratórium" helyezkedik el, miként a tanácsülési jegyzőkönyv írja. 1863. szeptember 19-én tartott tanácsülésben tárgyalták a Szépítési és Építészeti Bizottmány jelentését, mely „a vegygyár felállítását 7 T
