Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)
TANULMÁNYOK - ifj. Bonnyai Sándor: Töredékek Balassa János életéből
nagyságú telket [10]. 1840-ben Diescher József tervezett kétemeletes, egyszerű klasszicista stílusú épületet testvére Diescher János számára. Ekkor építették a két telek közé a téglafalat [11]. (Mai lakói szerint a ház a szabadságharc alatt kaszárnya volt, a szabadságharc bukása után pedig honvédeket végeztek ki az udvaron.) 1852. június 19-én vette meg Balassa a Lázár utca és Váci út sarkán álló épületet, míg a szomszédos kétemeletes házat 1852. június 5-én [12], Balassa az 1868-ban bekövetkezett haláláig itt lakott, Ybl Miklós 1862. február 27-én az Építészeti Bizottmányhoz fordult, hogy Balassa Jánosnak a Váci út 59. sz. alatt levó' kétemeletes házának háromemeletesre építésére és ennek az épületnek a Lázár utcai és Váci út sarkán álló — szintén Balassa tulajdonában levő háznak — összeépítésére engedélyt kapjon. A Pesti Tanács megadta az engedélyt 5353 sz. alatt Gottgeb Antal vállalkozó részére. A terveket Ybl Miklós készítette, de Gottgeb írta alá [13, 14], A dülényalakú, kifelé tompaszögű telken álló kisebb háznak a homlokzata nem volt teljesen a Váci út vonalában. Az eltérést Ybl Miklós hozzáépítéssel tüntette el. Itt a homlokzat kissé megtörik, a tető felső vízszintesén is érezhető a toldás [15], Az Építészeti Bizottmány 1862. május 16-án kelt jegyzőkönyvének 325. pontjában azt jelentette a Tanácsnak, hogy „Balassa János a tervtől eltérőleg építtetett és Frankendorfer ez ellen panaszt emelt [16]. A két falkiugrás mégpedig a Lázár utcai oldalon a ház két végén, már városi területet foglalt el. A Tanács az 1862, május 20-án 10735, számú határozatával az építkezés továbbfolytatását betiltotta és Gottgeb Antalt pénzbírságra ítélte. Az építkezést a Tanács határozata ellenére folytatták. A Tanács az 1862. június 4-én 12076. számú határozatával az építkezést karhatalommal hátráltatni és Gottgeb Antalt 100 forintnyi pénzbírságra ítélte. Az Építészeti Bizottmány június 6-án újabb vizsgálatot tartott és jelentette a Tanácsnak, „hogy a tovább épített szökellékfal a tervben rajzolt, s jóváhagyott határvonalon innen keletkezett, ... a szökelléktalp szabályellenes része az építkezés folytatása mellett is átalakítható ..." A tárgyalásnál jelenlevő építész meg is igérte. Frankendorfer Lipót időközben vésővel a falkiugrás egy részét megcsonkította. Balassa személyesen járt érdekében közbe, hogy komolyabb eljárás alá ne essen az ügy és minden kárpótlásról lemondott. Frankendorfer 1862. június 7-én a Tanácshoz egy iratot nyújtott be, melyben sértő, fenyegető kifejezéseket használt, hogy a Tanács a falkiugrást távolíttassa el. A Tanács Balassáék ügyét pártolólag terjesztette fel a Helytartótanácshoz 1862. június 13-án. A Pest városi Mérnöki Hivatal jelentése alapján a falkiugrás területe 5/6-od négyszögöl (kb. 3 m 2 ). A Telekhivatal meghatározása szerint a Váci úti telkek négyszögöle 100 o. é. forintot ér. A Tanács utasította 23486. sz, alatt a Tiszti Ügyészi Hivatalt, hogy Balassa Jánostól a Váci úton levő házához nyert falkiugrás területéért járó 83 ft 33 1/2 kr-nyi összeget barátságos úton, s ha így nem sikerül, a törvény útján hajtsa be. Balassa — a Tiszti Ügyészi Hivatal jelentése alapján — 1862. november 27-én befizette a pénzt [17], A Váci úti oldalon a ház 2 emeletes és nyolc tengelyes volt, ezt hosszabbította meg Ybl nyolc nyílással, a Lázár utca felé pedig 15 tengellyel, és romantikus stílusban még egy emeletet épített rá. Ybl Ervin írta a házról: „A tompaszögben megtörő ház Lázár utcai homlokzatát Ybl az Unger-ház Magyar utcai homlokzatához hasonlóan, de szárazabban oldja meg. A 3/4 oszlopok az első emelettől a har-
