Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Balogh János: Balassa János, az első magyar sebészeti iskola megalapítója

VIL 1858-ban Czermak a pesti orvosokkal is megismertette a gégetükrözést, amelynél ő alkalmazott először mesterséges fényt, s evvel a lehetőségeket nagymértékben kiszélesítette. Érdekes Balassa hozzáállása a kérdéshez. Ennek megértéséhez tudni kell, hogy a régi orvosok jól ismerték a gége- illetve légcsőmetszést, de nem mindenki alkalmazta szívesen. A ragyogó manualitású Balassa ehhez a műtéthez is bátor kézzel és leírásához, az utókor szerencséjére, írói vénától vezetett tollal nyúlt hozzá. Egyik cikkében egy gége-tuberculosisban szenvedő fiatal nőnek gégemetszéssel, pontosabban: coniotomiával való megmentését írja le [23]. Balassa minden új, haladó eljárást készségesen átvett, megtanult, de csalhatatlan ítéletével pontosan a maga helyére tette. 1858 után felteszi a kérdést: gyakorol-e a gégetükrözés eldöntő befolyást a műtéti javallat felállítására? így ír erről :... „a mennyiben tehát a légút megnyitásának feladata a gégeszűkületből eredő megfulási veszélyt elhárítani, s amennyiben a gégeszűkülés a fennebbi kórkép folytán mind annyiszor felismerhető, annyiban a gégetükrözés a gégeés gégesipmetszés javallatához nem szükségképpeni tényező. A fuldoklási veszély elhárításához nem kell tükrözés, a tulajdonképpeni gégebajnak a gyógyműveleténél kezdődik a gégetükrözés valódi uralma és dicsősége" [28]. A kor orvosi gondolkodásának formálására való hatásában nagy jelentőségűnek kell tartani Balassának azt a félreérthetetlenül leszögezett álláspontját, amely szerint a gégeés gégesipmetszést olyan esetekben is alkalmazni kell, ahol a fulladási veszélyt önmagában gyógyíthatatlan betegség idézi elő. Magáról a légcsőmetszésről, amelynek Balassa maga is több formáját és kivitelezését írta le, azt írja, hogy az élet továbbvitele szempontjából kisebb jelentőségű műtét. A légcsőmetszés elvégzése után kettős ezüstcső használatát ajánlja, maga is foglalkozott gégecsövek tervezésével, több műszerésznek megbízást is adott ilyenek elkészítésére [28]. Tudunk olyan légcsőmetszéséről, amelyet Lumniczer és Markusovszky segédletével 7 esztendős torokgyíkos kislánynál végzett teljes sikerrel [25]. Bókay János felkérésére 4 éves kisfiúcskán végzett légcsőmetszést torokgyík miatt, ugyancsak teljes sikerrel, felhívja afigyelmet arra is, hogy az orvos működés közben megfelelő eljárással védje magát a ragályozó kórtól, pl. papírálarc segítségével [25]. Klinikájának több tagját bízta meg a gégetükrözés eredményeinek figyelemmel kísérésével és gégetükrözés végzésével, így Kovács tanársegédet és Tóth nevű műtőorvosát. Maga is tükrözött, emellett Czermakksl szívélyes viszonyban volt és dolgozott vele együtt, s a tükrözést a rekedtség okának megállapítására döntő fontosságúnak jelentette ki egyetemi előadásaiban [24]. Néhány esztendő alatt eljutottak tehát odáig, hogy a gégetükör segítségével pontos diagnosist lehetett felállítani. Nehezebb feldat volt a gyógyítás, mert a cocaint még nem ismerték, altatni ilyen esetben akkor még nem tudtak, a gyakorlat pedig meggyőzte az orvosokat arról, hogy a gége igen kényes szerv, azt kézzel érinteni nem lehet. A hangrést elzáró polyp, vagy ahogy abban a korban mondották, a habarcz, sürgősen követelte a gyógyító beavatkozást. 1865-ben Middeldorpf galvanocaustikus kaccsal sikerrel távolított el polypot a gégéből, de a technikai nehézségek óriásiak voltak. Más utat kellett találni.