Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Balogh János: Balassa János, az első magyar sebészeti iskola megalapítója

Balassa .*„... igen elmés szüleménye a fiatalkori dús képzeletnek" [5]. Másik módja volt a sérvműtétnek az ún. betokolás vagy Gerdy-féle műtét, amelynek lényege az, hogy a boréknak a bőrét a műtő a sérvgyűrűig betüremítette a bal mutatóujjával, a másik kezével pedig egy kettős fonállal fegyverzett nagyobb tűt vezetett be úgy, hogy a gyűrűrostokat is átszúrja, és mindkét fonálvég kiöltése után a fonalakat tapaszcsíkhengerek felett is megkötötték. Hogy a bőr még jobban odatapadjon és a „hegedő lob" erélyesebb legyen, a bőrtölcsért Hquor ammoni caustici-vel is bekenték. Ezt a műtétet sokan módosították, többek között Balassa mestere, Schuh is, sőt maga Balassa is, de sikertelenül. Ezt írja könyvében erről: „Én Schuhnak 15—20 ilyetén műtételi esetét láttam, hol gennyjáratok képeződését kivéve egyéb baj ugyan nem történt és a betegek menten maradtak életveszélytül: — illyetén modor szerint magam is vittem véghez Bécsben műtéteit 5—

G, s a fellábadott betegek gyógyulásának mindaddig örültem, mígnem tapasztaltam volt, hogy ezen betegeknek nagyobb része visszakapta sérvét, mihelyt a sérvkötőt félretették" (Tudniillik ezen műtét után 14 napig kellett még kötőt hordani). A szabad sérv műtétének bírálatában Balassa Lawrence híres mondását idézi, mely szerint, aki kizárt sérvét operáltatja, az az életveszélyből akar menekülni, aki szabad sérvét operáltatja, maga idézi fel a súlyos életveszélyt olyan baj miatt, amely önmagában kisebb kellemetlenségektől eltekintve, jól elviselhető [5]. Ha a sérv kizáródott, s a helyretétel nem sikerült — jóllehet az 50es években még a narcosist is igénybe vették a taxishoz —, akkor műteni kellett. A kizárt sérv műtétének két változatát gyakorolták; a zár felhasítását a tömlő megnyitása nélkül vagy a tömlő megnyitásával. Mai szemmel olvasva ezeket a leírásokat, a régi sebészek előtt mély tisztelettel kell meghajolnunk: Micsoda emberi állóképesség kellett éjjel, gyertyafény mellett a vergődő, gyötrődő, jajgató, dobálódzó beteg testébe bemetszeni, higgadtan, nyugodtan, biztos kézzel és főleg nagyonnagyon gyorsan, átvágni a zárt és helyretenni a kizáródott sérvet. Még nehezebb volt a helyzet, ha meg kellett nyitni a tömlőt, s ha a bélkacs elhalt vagy nagyon gyanús volt, hogy a bélfal életképtelen, és bélsársipolyt kellett képezni. Érdekes, hogy Balassa idejében a sérvtömlő megnyitását ugyanolyan technikával végezték, ahogy azt ma is tesszük. Sikeres véres műtét esetén a betegre és a sebészre váró megpróbáltatások még nem értek véget. Az utóbánás című fejezetben egy nagy tapasztalatú, széles látókörű, nagy irodalmi ismeretekkel bíró sebész, mindenre kiterjedő gondoskodású, pontos leírását kapjuk arról, mire lehet számítani, s milyen klinikai jelek mutatkoznak majd a kórlefolyásban addig, amikor beteg és sebésze egyaránt fellélegezhetnek: túl vagyunk a veszélyen! A könyv mai szemmel mérce, rajta lemérhető a haladás, egy fontos, nagyon sok embert érintő betegség gyógyításában. A könyv a maga korában is nagysikerű volt, németre is lefordították. VI. Ma elképzelni is alig lehet azokat a szenvedéseket, amelyek azokra az emberekre vártak, akiknek az elmúlt századokban vagy akárcsak Balassa életében is valamiféle hasi betegségük volt. Ezren és ezren pusztultak el kínok között, átfúró-