Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Katus Mária: Magyarország közegészségügyi helyzete és a polgári demokratikus forradalom 1918-1919

nyelvek intenzívebb oktatásának gondolata az ókori klasszikus nyelvek rovására, a tudós- és a szakemberképzés kettéválasztásának lehetősége. Az eredményes oktatást megnehezítette az, hogy az orvostanhallgatók a megszállt városokból (Pozsony, Debrecen) a fővárosba áramlottak és az egyetem túlzsúfolt lett. 1918 szeptemberében 3600, novemberben már 5000 az orvostanhallgatók száma. (Ekkor Magyarországon 6000 orvos működödött [35]). Az előadótermek kicsiknek bizonyultak, gyakran a hallgatóság 1/4-e sem fért be. Párhuzamos előadások bevezetésére tettek ismételten javaslatot a február 4-i rendkívüli kari ülésen; a tanteremhiány miatt megvalósíthatatlan [36]. Nem tudták befogadni a klinikai intézmények sem a megnövekedett hallgatói létszámot. Dollinger tanár klinikáján 36 orvos mellett 7 - 800 hallgató folytatott gyakorlatot [37]. 1918, nov, 29-én Budapest közkórházai fő- és rendelőorvosainak egyhangú javaslatára a közkórházakat megnyitották az orvosgyakornokok előtt. Tervezték a különböző egészségügyi intézmények gyakorlati oktatásba való bevonását is. Foglalkoznak a Zita-kórház klinikai intézménnyé való átalakításának lehetőségével. Az orvosképzés reformjának részletes kidolgozásával Grósz Emilt bízták meg. A Vallás és Közoktatási Minisztérium elrendelte valamennyi hivatalos okmányon a királyi jelzők, címek mellőzését, a „Magyar állam" feltüntetését. Reform szellemében tett javaslatot Nékám professzor az orvosi, Vámossy tanár a gyógyszerészeti diploma szövegének módosítására, magyar nyelven való kiállítására. A vizsga eredményének magyar nyelven való feltüntetésén kívül mindkét módosítás elől a kar egyhangúlag elzárkózott, miképpen a beiratkozás megreformálásától is. Hatályon kívül helyezték a nőknek korlátozott számban való felvételéről, jogaik korlátozásáról szóló korábbi rendeleteket [38], Az új rendelet a nők habilitációja elől is elhárította az elvi akadályokat. Hozzáláttak — diákmegmozdulások nyomására — a hallgatók szociális helyzetének megjavításához. Az orvosi kar képtelen volt bekapcsolódni a nagy átalakulásba, az egészséges reformok keresztülvitele elől elzárkózott, az évszázados hagyományokra, az 1848-as törvényre hivatkozva. A Vallás és Közoktatási Minisztérium „az egyetemen meghúzódó ellenséges szellemek ellenőrzésére febr. 4-től a Budapesti Tudományegyetem autonóm hatóságainak működését a további intézkedésig felfüggesztette és Jászi Oszkárt kormánybiztossá kinevezte" [39]. Jászit bízták meg az egyetemi oktatás és szervezet, az egyetemi autonómia intézményes reformjának előkészítésével. Grósz Emil szavai „szellőztessük ki kissé dohos termeinket, tatarozzuk évszázados épületeinket, feleljünk meg a demokratikus haladás követelményeinek" csak keveseknél talált visszhangra [40]. A POLGÁRI KORMÁNY KÖZEGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE Magyarország 1918/19-ben el volt vágva a világtól. Nyomasztó gazdasági helyzetben levő, polgári és szocialista pártok közötti békét hirdető Károlyikormány erejét, figyelmét saját helyzetének labilitása, a jobb-, illetve a baloldali