Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

TANULMÁNYOK - Katus Mária: Magyarország közegészségügyi helyzete és a polgári demokratikus forradalom 1918-1919

erők szervezkedése kötötte le. A demarkációs vonal folytonos bővülésével, adott társadalmi keret, közigazgatási rendszer mellett a megszállt területek ellátása, irányítása is lehetetlennek bizonyult. A Munkaügyi és Népjóléti Minisztérium valójában a szervezés stádiumában stagnált; a közegészségügy 1919. márc. 28-ig a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozott. Kormányválságok akadályozták a rendeletek életbe léptetését, a kialakuló kettős hatalom azok végrehajtásának ellenőrzését. Nem hajtották végre a strukturális változtatásokat. Az egészségügyi közigazgatásban meghagyták a régi megyei törvényhatósági bizottságokat, így a kormány egészségügyi politikája a falvakig nem hatolhatott el. A minisztérium élére kerülő Kunfi Zsigmond elsősorban politikus volt, a későbbi Peidl Gyula pedig elsőrendű feladatának a munkásság napi érdekeiért, a szakszervezet pozíciójáért folytatott harcot tartotta. A polgári köztársaság alatt hivatalos fórumon először jutottak szóhoz radikális orvosok — az újjászervezésbe a legmagasabb szinten csak igen keveset vontak be. Viszonylag szervezetlen, megosztott volt az orvostársadalom. A sok egyéni kezdeményezést, tervet nem tudták centralizálni. Február végétől bátortalan lépéseket tettek a közegészségügy egy-egy részterületének államosítására. A koalíciós kormánynak egyetlen lehetősége volt: formálisan is átadni a hatalmat a népnek. A Tanácsköztársaság alatt hazánk történetében először került előtérbe a közegészségügy radikális megreformálása. A legjobb orvosokat bevonva államosították a közegészségügyet, köztulajdonba vették az egészségügyi intézményeket, bevezették az általános, kötelező betegbiztosítást, állami alkalmazottá nyilvánították az egészségügyi dolgozókat, kísérletet tettek a munkaegészségügy megjavítására, hathatós egészségügyi felvilágosító munkába kezdtek. A tervezgetések helyét gyors, radikális intézkedések foglalták el [41]. JEGYZETEK [1] Goldzieher Miksa : Magyarország közegészségügyének reformja. Bp. 1917, 5. 1. [2] B. O. U. 1918. 231. 1. [3] Kari ülés jegyzőkönyvei 1918/1919 [4] Goldzieher Miksa i. m. [5] Statisztikai évkönyv. Bp. 1918. 65. 1. [6] Főv. Lev. X-10076, XIV-134007. [7] Üjság 1917. jún. 26. [8] Világ 1918. nov. 1. [9] B. O. U. 1918. 5. sz. 426. 1. [10] O. L. 1918. mtjkv. nov. 25. [11] Chyzer Kornél: Az egészségügyre vonatkozó törvények és rendeletek gyűjteménye. Bp. 1928. [12] Fővárosi Néptanács üléseinek jegyzőkönyve 1918/1919 [13] Chyzer Kornél i. m. [14] Fővárosi Közlöny 1918. okt. 15. [15] B. M. 9013/1919 sz. körrendelete. [16] Főv. Lev. III-4774