Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Mester Géza: Jean Henri Dunant — a Vöröskereszt megalapítójának emlékére

„EMLÉKEZÉS SOLFERINÓRA" című mű (Genf/1862) első kiadásának címlapja Gumpert művében ezt írja Dufour tábornok felhívásáról: „A tábornok tízparancsolata megérdemli hogy kőbe véssék valamennyi háborús emlékművön és tömegtemetőben." [9]. Ilyen igaz emberek állottak Dunant mellett a nagy eszme szolgálatában. Ezt a genfi konferenciát lehet a Vöröskereszt első nemzetközi ténykedésének tekinteni, annak ellenére, hogy csak 1882-ben, a brüsszeli konferencián ismerik el hivatalosan a „Nemzetközi" jelzőt. Tehát az 1863. augusztus 8-án kezdődött konferencia, amelyet a brüsszeli városházán tartottak meg. A bőven adódott nehézségek és akadályok leküzdése után 1863. augusztus 22-én az európai államok kiküldöttei aláírták az első genfi megegyezést (conventiót). Az akkori sajtóközlemények, amelyek e hírt tudósították, értesítést adtak arról, hogy amikor a résztvevők az okmány aláírása után távoztak a városháza épületéből, valóságos utcai háborúba csöppentek. Különböző pártállású politikai csoportok egymás elleni harca komolyan veszélyeztette az utcára lépők testi épségét. Ez a honi háború is arra utalt, hogy mennyire szüksége van a világnak egy átfogó és mindenhol segíteni tudó, az érdekek felett álló segítő szervezetre. Az aláírt okmányban megegyeztek a civil és katonai kórházak, a sebesültek és egészségügyi dolgozók sérthetetlenségében. Elfogadták alapelvként azt, hogy a sebesülteket nemzetiségükre való tekintet nélkül ápolni kell, és a harcképteleneket haza kell küldeni.