Antall József szerk.: Orvostörténeti közlemények 48-49. (Budapest, 1969)

KISEBB KÖZLEMÉNYEK — ELŐADÁSOK - Fazekas Árpád: Jósa András élete és munkássága

beszámolt kedves lapja, a Nyírvidék hasábjain a vármegye közönségének. Igen egyszerű, érthető, de mégiscsak tudományos módon a gümőbacillusról, festődéséről, valamint a tuberculinról írt. Genialis orvos az, aki Koch világszenzációt keltett felfedezéséhez hozzá meri tenni nyomban saját véleményét is: „Én részemről csak olyanoknál leszek hajlandó az új gyógymódot (ti. a tuberculint) és csak mint egyik faktort alkalmazni, hol a bántalom vagy még igen kezdetleges vagy kétes. Híresek voltak Jósa hályogműtétei, amelyeket ugyancsak Berlinben a világhírű Graeje szemészprofesszortól sajátított el. De járt Langenbeck sebészprofeszszornál is, amiről feleségéhez 1869.1. 14-én Berlinből írott levelében így emlékezik meg: „Ma Langenbeck chirurgiai tanárt és klinikáját látogattam meg, igen szívesen fogadott s sokáig beszélgettünk együtt, beszéltem neki többek között Okár György esetét, kinek a malom összetörte a kezét, meg azon Szálkára való, éneklésben tüdőszakadást kapott ember baját, kit Kertésznek is megmutattam. Mindkettőre azt mondta, hogy ő sem látott olyat, és bíztatott, hogy az ilyen eseteket közöljem le." Ilyen kiragadott levéltöredékekből is kitűnik, hogy Jósa Andrásnak „Németországi barangolásai" alatt a betegei jártak az eszében. A kiváló képzettségű és képességű, jelentős külföldi orvosi nexusokkal rendelkező Jósa András munkáját elősegítették hazai orvosi kapcsolatai is. Baráti viszonyban volt medikus korától Siklóssy Gyula sebésztanárral, az orvoskorszakot alakító Korányi Frigyes továbbá Kéthly Károly, Moravcsik Ernő orvosprofesszorokkal. Moravcsik professzor ideggyógyászati tankönyve megírásakor kikérte Jósa véleményét a hypnosissal kapcsolatosan. Sok munkája mellett rendőrorvosi boncolásokat is végzett Jósa, s így került nexusba Petrik professzorral. Idézem ezzel foglalkozó írását: „A tassi (Nyírtass) eset bonczolása alkalmával cholerára gyanúsnak tűnt fel, a dr. Petrik Ottó egyetemi tanárhoz górcsövi vizsgálat megejthetése végett felküldött ürülékben azonban kommabacillusok (a cholera kórokozója) nem találtattak." Régi szálak fűzték Jósát Niedermann Gyulához, a lipótmezői igazgató főorvoshoz, s gyakran látogatták egymást Kenézy Gyula debreceni orvosprofesszorral. Jósa András mint orvosfőnök szigorú volt, de igazságos, emberséges. így például az 1889. szeptember havi egészségügyi jelentésében a körorvosok védelmére kel, mert „a körorvosok tevékenységével szemben némely községek nem eléggé méltányosak." Jósa összesíti a községi elöljáróságok fizetési hátralékait és beterjeszti a közigazgatási bizottsághoz, mondván: „Lelkiismeretes munkát ellenszolgálat nélkül méltányosan követelni nem lehet." Mesterkélt Jósa András orvosi működésében kórházi (nagykállói) és megyei főorvosi (nyíregyházi) korszakot megkülönböztetni, mert a kórházügy megyei főorvoskodása alatt is érdekelte. Neki köszönhető, hogy a nagykállói volt megyeháza gyönyörű barokk épülete megmenekült a pusztulástól az Állami Elmegyógyintézet odatelepítésével. Küzmös György dr. kisvárdai járásorvossal közösen létesítette a kisvárdai kórházat. Herman Ottóhoz írt egyik régészeti tárgyú válaszleveléből pedig a következőket tudhatjuk meg: „Megtisztelő levele f. hó 8-án (1895. szept.) kelt, én azt azonban csak tegnap olvastam, mert kórházak tanulmányozása végett 10 napig Sarajevóban, Budapesten és Nyitrán lődörögtem." 10* 147